Emeletes motorvonatokat vásárol a MÁV-Start a Stadlertől

2017. április 12. 14:08

Negyven darab nagy kapacitású, emeletes motorvonatot vásárol a MÁV-Start a Stadler cégtől, az első KISS elnevezésű járművek 2019 tavaszán állhatnak forgalomba a váci és ceglédi vonalon - jelentették be szerdán a szerződés aláírási ünnepségén, Budapesten.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, kötöttpályás járműfejlesztésért felelős miniszteri biztos az ünnepségen kiemelte: az emeletes vonatok gyártásában több mint 50 százalékot képvisel a magyar részarány.

Fotó: Pongrátz Anita/NFM

Elmondta, hogy a magyar gazdaság egyik húzóága a járműgyártás, Magyarországon hagyományai vannak a kötöttpályás járműgyártásnak, a kormány elfogadta a kötöttpályás járműgyártás fejlesztésének cselekvési tervét, amelyben a vonatok, a hévek és a kisföldalatti szerelvények megújítása is szerepel.

Hozzátette, hogy a magyar kötöttpályás járműgyártás felvirágzás előtt áll, a Dunakeszi járműjavítót és a MÁV szolnoki üzemét meg kívánják erősíteni. A magyarországi gyártókkal jó együttműködésre törekednek, hogy a következő időszakban a járműgyártók minél több munkahelyet hozzanak létre, és javuljon a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala.

Fotó: Pongrátz Anita/NFM

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az ünnepségen egyebek közt arról beszélt, hogy a MÁV-Start belföldi utasszáma évi 140 millió, 40 százalékuk az új beszerzésű motorvonatokkal közlekedik, és remélhetően ez az arány hamarosan 50 százalék fölé emelkedik.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a fővárosi elővárosi vonalak zsúfoltak, ezért vált szükségessé a nagy kapacitású vonatok beszerzése, az emeletes vonatok forgalomba állítása mérföldkő lesz a vasúttársaság életében. Csépke András, a MÁV-Start vezérigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok szerint azokon a vonalakon, ahol fejleszt a vasúttársaság, jelentősen nő az utasforgalom.

Az MTI kérdésére Csépke András elmondta, hogy az első tíz KISS-jármű beszerzése egységenként 16,9 millió euróba kerül, a további harminc beszerzésénél az egységár 14,95 millió euró. A különbség abból adódik, hogy az elején ebből az összegből egyebek közt fordítanak képzésre, alkatrészbeszerzésre is.

Fotó: Pongrátz Anita/NFM

Dunai Zoltán, a Stadler országigazgatója kiemelte, hogy a nyertes ajánlatot a Dunakeszi Járműjavítóval közösen tették, a Stadler cég szolnoki üzemében a kocsiszekrények hegesztését, a forgóvázak gyártását végzik, Dunakeszin a betétkocsikat festik, valamint összeszerelik és üzembe helyezik a járműveket.

A vasúttársaság és a Stadler cég közös közleménye szerint a keretmegállapodásban minimum 10 és legfeljebb 40 darab, hatrészes, emeletes motorvonat beszerzése szerepel, a MÁV-Start a forráskeret függvényében hívja le a járműveket eseti szerződések alapján.

Az első szerződésben minimum 10 járművet vásárol a MÁV-Start úgy, hogy fedezetet képez az üzemeltetésre, oktatásra, és tartalékol az euróban kötött szerződés árfolyamkockázatára.

Az első lehívás fedezetét az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 60,55 milliárd forintos kerete adja.

Fotó: Pongrátz Anita/NFM

A nagy befogadóképességű, 600 ülőhelyes emeletes KISS (Komfortabler Innovativer Spurtstarker S-Bahn-Zug) vonat óránként 160 kilométer végsebességgel tud közlekedni, korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált tágas utastérrel rendelkezik, akadálymentes, a multifunkciós terek négy kerekesszék, illetve 12 kerékpár vagy 5 babakocsi szállítására alkalmasak.

(www.kormany.hu, MTI)

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Alelnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak!

Az Európai Parlament ismét vitát tart Magyarországról. Azért jöttem el ide, Brüsszelbe Önökhöz, hogy ebben a vitában részt vegyek. Lassan harminc esztendős képviselőségem során mindig nagyra értékeltem a vitát, és az egymástól eltérő nézetek ütköztetését. A demokrácia érvelésalapú, és az Európai Uniónak is ez adja erkölcsi alapját. Meggyőződésem, hogy mindig jobb döntések születnek, ha azok vitából és nem egyoldalú kinyilatkoztatásokból származnak. Itteni részvételemmel Önöknek is segíteni kívánok abban, hogy megalapozott döntést hozzanak, amikor Magyarország van a napirendjükön. Emlékszem, az előző parlament Magyarországról szóló határozatai nem állták ki az igazság próbáját. Gondoljunk csak a Tavares-jelentés látványos és mindenkinek kínos kudarcára. Önök tudhatják, hogy mi, magyarok sosem adjuk fel a küzdelmet, és én ma a józan ész erejét próbálom alkalmazni ebben a vitában is. A vitánk részben Önökkel, részben pedig egy amerikai pénzügyi spekulánssal áll fenn. Tudom, hogy Magyarország ereje, mérete, súlya jóval kisebb, mint az Önöké, és kisebb, mint a Magyarországot támadó Soros György, amerikai pénzügyi spekulánsé, aki bár európai emberek millióinak életét tette tönkre pénzügyi spekulációival, akit Magyarországon megbüntettek spekuláció miatt, és aki az eurónak is nyíltan bevallott ellensége, mégis olyan nagy becsben áll itt, hogy az Európai Unió legfelsőbb vezetői fogadják őt. De ez nem ok arra, hogy valótlanságok alapján elítéljenek bennünket, mert a méltányosság nem országméret függvénye.

Tisztelt Ház!

Azért jöttem, hogy a vitában megvédjem a hazámat. De fontos, hogy a sikerekről is beszámolhassak. 2008-ban onnan indultunk, ahol Görögország volt. Magyarország akkori kormánya volt az első, aki a Valutaalaphoz és Önökhöz, az Európai Unióhoz fordult kölcsönért. Azóta ezt a pénzt idő előtt, és maradéktalanul visszafizettük. Azóta sok százezer munkahelyet teremtettünk. Magyarország úton van az unió legalacsonyabb munkanélküliségi mutatója felé. Ma ez 4 százalék. Létrehoztuk a munkaalapú társadalmat, segély helyett munkát adunk mindenkinek, aki dolgozni kíván. A teljes foglalkoztatottság a célunk. A költségvetési hiányunk évek óta túlteljesíti az Önök által megkövetelt mérteket, legutóbb -1,8 százalék volt, az államadósságunk csökken, a gazdasági növekedésünk idén stabilan 4 százalék körül van. Számos megoldandó problémánk van még, de van mire büszkének lenni. Meggyőződésem szerint Magyarország sikere egyben európai siker is, és az uniónak ma szüksége van sikerekre. Butaság lenne, ha ideológiai különbségek miatt ez a tény nem kapna elegendő figyelmet.

Tisztelt Európai Parlament!

Úgy látom, több ügy is van, ami számot tarthat az Önök érdeklődésére. Elterjedt az a hír, hogy a magyar kormány törvénnyel bezárta Soros György, amerikai pénzügyi spekuláns Budapesten működő magánegyetemét. Ennek az egyetemnek a rektora az intézmény oktatóinak és hallgatóinak a következőket írta, idézem: „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Közép-európai Egyetem létét nem veszélyezteti semmi, az egyetem minden körülmények között folytatja működését.”

Tisztelt Bizottság! Tisztelt Parlament!

Ez a vád tehát alaptalan. Nincs ténybeli alapja. A helyzet abszurd. Olyan, mint amikor gyilkossággal vádolnak meg valakit, el is ítélik, miközben az állítólagos bűncselekmény áldozata él és virul. Sőt, maga is mutogat az elítéltre gyilkost kiáltozva. A valóság az, hogy a Magyar Országgyűlés által elfogadott kisebb terjedelmű törvénymódosítás 28, Magyarországon működő külföldi egyetemet érint, és nem tesz mást, mint egységesíti a rájuk vonatkozó szabályozást, bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel, és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Önök európai törvényhozók. Nekem, mint Magyarország miniszterelnökének, egy uniós tagország vezetőjének kötelességem biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben unión kívüli versenytársaiknál. Bármilyen nagy és gazdag ember is a tulajdonosuk.

Tisztelt Parlament!

A másik napirenden szereplő ügy a napokban a kormányom által meghirdetett nemzeti konzultáció. Tájékoztatom Önöket, hogy Magyarországon az elmúlt évtized során szokásossá vált, hogy rendszeresen megkérdezzük az ország polgárait. Az elmúlt években négy alkalommal tartottunk nemzeti konzultációt. Jó szívvel javaslom Önöknek is ezt a módszert. A mostani konzultáció során a magyar kormány konkrét ügyekben Brüsszelben képviselendő álláspontjának kialakításához kéri a magyar emberek támogatását.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Szeretném világosan leszögezni, hogy Magyarország, és a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió irányában nem megkérdőjelezhető. A magyar politika az elmúlt harminc évben erre az alapra építkezett. Ezért adtam az aláírásomat, és ezért értek egyet maradéktalanul a nemrégiben elfogadott római nyilatkozattal és pártcsaládom, az Európai Néppárt Máltán elfogadott programjával is. Ugyanakkor, tisztelt Elnök Úr, tisztelt Alelnök Úr, számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az Európai Unió működésével. A kritikákat azért fogalmazzuk meg, mert szeretnénk a hibákat kiküszöbölni és szeretnénk az Európai Uniót megreformálni. Meggyőződésünk, a polgárok bizalmát az európai intézmények iránt csak úgy tudjuk visszaszerezni, ha mindent megteszünk a rossz és alacsony hatékonyságú működés okainak a felszámolására. A terápiához világos diagnózis, a bajok egyértelmű megnevezése szükséges. Én személy szerint is, de mi, magyarok általában szeretjük az egyenes beszédet. Mi világosan és egyértelműen fogalmazunk, hogy mindenki megértse, még akkor is, hogy ha tudjuk, ez nem mindenkinek tetszik. Bennünket meg a gúzsba kötött, a dolgok megnevezésére alkalmatlanná tett politikai nyelvezet irritál, ami az európai közéletben manapság elharapódzott. De nem hiszem, hogy az Európai Unió 28 országában azonos vérmérséklet és vitastílus lenne elvárható. Éppen ettől találom izgalmasnak, és éppen ezért kedvelem személyesen is az európai politikai kultúrát. Ha lebontják, ha Önök lebontják velünk szemben táplált előítéleteket, felüdítő, innovatív és kreatív politikai gondolkodásra fognak bukkanni. Ez igaz a konzultációra is.

Meggyőződésem szerint Magyarország éppen ennek köszönheti eredményeit. A nemzeti konzultációs kérdőíven feltett néhány ügyben a magyar kormány alapállása, ez a bizonyos beszéd, ellentétes a bizottság szándékaival. Világos az álláspontunk, hogy nem szeretnénk, és nem tartjuk az uniós alapító szerződésekkel összeegyeztethetőnek, hogy kötelezően telepítsenek be a mi országunkba migránsokat. Hogy kivel élünk együtt, ennek eldöntése kizárólag a magyar polgárok döntése lehet. Fontos információ, hogy Soros György és NGO-i évente egymillió migránst akarnak az Európai Unióba szállítani. Ezt a programot ő személyesen nyilvánosan meghirdette és pénzügyi kölcsönt is kínált hozzá. Önök is olvashatták. Mi ezt a javaslatot elutasítjuk. Nem szeretnénk azt sem, ha a közüzemi díjak, a rezsi, eddigi nemzeti hatóságiár-megállapítási jogát elveszítenénk, mert attól félünk, hogy ez növeli majd a lakosság terheit, és ismét az árak durva emelkedéséhez vezet, és ettől már éppen eleget szenvedtek már a magyar családok. És nem szeretnénk azt sem, ha az adómegállapítás jelenleg nemzeti hatáskörben lévő joga az unióra szállna, mert ez véleményünk szerint rontaná a versenyképességünket. Azt sem értjük, hogy a bizottság minden évben az éves jelentésében bírálja a magyar közmunka-rendszert, ami a kiépített munkaalapú és nem segélyalapú társadalom fontos eleme. Ezek aktuális vitakérdések. A mi álláspontunk az, hogy ezekben nem akarunk változást, nem akarjuk a nemzeti és az uniós jogkörök átrendezését ezekben az ügyekben, vagyis a jelenleg, közös akarattal kialakított statusquót védjük. Innen az „Állítsuk meg Brüsszelt!” megnevezés is. Ez csak nem bűn? Együtt fogadtuk el a most hatályos, általunk védett szabályokat is, a mostani szabályok, amiket meg akarunk védeni, azok is közös európai uniós vívmányok. Ezért szerintem nem lehet a magyar álláspontot, és nem lehet a magyar konzultációt Európa-ellenesnek minősíteni. Az is igaz, nem akarom eltagadni, hogy a mi Európa víziónk erős tagországok erős Európájára épül. Egy ilyen Európában a tagországok viselik, és nem elhárítják a felelősséget. Felelősséget az államadósságért, a költségvetésért és a határvédelemért.

Tisztelt Képviselők!

Mi a vita, az érvelés, és a meggyőzés eszközeivel akarjuk alakítani az itteni döntéshozatalt. Azt javaslom, hogy akinek nem tetszik a mi országunk véleménye, állítsa vele szembe az saját érveit, vívjuk meg a vitáinkat, de kérem, ne ítéljenek el azért, mert Magyarországnak saját, önálló véleménye van.

Tisztelt Ház!

A harmadik ügy a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó szabályozás. A most tárgyalt, mármint otthon, Magyarországon tárgyalt tervezet az amerikai mintát veszi át. Az unió több országában, és ha jól tudom, a Pieper-jelentés keretében itt, a parlamentben Önök is foglalkoznak azzal a bonyolult kérdéssel, hogy miként lehet a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni akaró, tőkeerős külföldi külsős lobbik működését mindenki számára átláthatóvá tenni. A magyar törvény az átláthatóság és a transzparencia elvére épít. Nem akarunk mást, mint azt, hogy az NGO-król tudni lehessen, milyen pénz és milyen érdek áll mögöttük. Ez nem csorbítja az alkotmányos jogukat, hogy hallathassák a hangjukat, érdekeiket képviselhessék, és szabadon szerveződjenek.

Tisztelt Képviselők!

Azt is fontos leszögezni, hogy a magyar kormány eddigi magatartása kitérők nélküli, mindig következetes magatartás volt, hogy a klub szabályait be kívánjuk tartani, és eddig mindig be is tartottuk. Tisztában vagyok azzal, hogy az uniós tagsággal nemcsak jogok, hanem kötelességek is járnak. Az elmúlt évek konfliktusait igyekeztünk párbeszéd és tárgyalások útján rendezni. Örömmel jelentem, hogy ennek eredményeképpen közös megegyezéssel sikerült lezárnunk olyan bonyolult ügyeket, mint többek között a médiaszabályozás, az új magyar alkotmány, a bírósági rendszer átalakítása vagy éppen az atomenergia fejlesztése. Ezek sikeresen lezárt ügyek. Szeretném biztosítani az Alelnök urat,  hogy a most napirenden lévő ügyekben is erre fogunk törekedni.

Tisztelt Ház!

Magyarország büszke ország. A magyarok mindig is Európa fontos, az európai keresztény értékrend iránt elkötelezett nemzetének tartották magukat, és bele akartak szólni a rájuk vonatkozó döntésekbe. Kormányom Magyarországon azért dolgozik, hogy Magyarország Európai Unió melletti elkötelezettsége erősödjön. A munkánk sikeres. Az Európai Unió támogatottsága a tagállamok között éppen Magyarországon a legnagyobb, 70 százalék feletti. És mi erre büszkék vagyunk. Higgyék el, az emberek támogatják, de csak akkor támogatják az Európai Uniót, ha az fair és nyílt vitákra épül, és képes beismerni, hogy időnként bizony reformra szorul.

Tisztelt Elnök Úr!

Mi mindig megadtunk Önöknek a tiszteletet. Kérem, ha Magyarországról van szó, legyenek kritikusak az előítéletekkel szemben, kérem, hogy ragaszkodjanak az igazsághoz és arra kérem Önöket, hogy mérjenek egyenlő mércével. Csak így lehetünk mi valamennyien méltóak az európai névre.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Először is köszönöm mindannyiuknak ezt a vitát. Köszönöm, hogy figyelnek Magyarországra, és köszönöm, hogy elmondták a véleményüket.

Akik Magyarországot, a magyar népet, az általunk hozott döntéseket pedig itt, nyilvánosan is megtámogatták, azoknak a képviselőknek külön is szeretnék köszönetet mondani. Köszönjük a szolidaritást! Voltak magyar hozzászólók. Nem akarom minősíteni azt a magatartást, hogy magyarok itt, Brüsszelben támadják a hazájukat, meggyőződésem, hogy ezeket a vitákat otthon kell lefolytatni. Verhofstadt képviselő úrnak szeretném azt mondani, hogy többedszer alakul ki bennem az a benyomás, mint hogyha Ön meg akarná mondani, hogy mit kell tenni a magyaroknak. Kérem Önt, bízza ezt a magyar választópolgárokra, ők ezt négyévente rendszeresen el tudják dönteni.

Timmermans alelnök úrnak szeretném megköszönni azt a beszédet, amit elmondott. Köszönöm szépen, hogy felajánlotta a nyílt és érdemi párbeszédet. Mi készen állunk arra, hogy az összes, Ön által fölvetett kérdést megvitassuk, és úgy látom, hogy azok közül jó néhányban könnyen megoldást is fogunk találni.

Sajnos kénytelen vagyok Pittella képviselőtársamra is reagálni, mert úgy érzem, hogy méltánytalanul bánt velem, amikor a hozzászólását durvára fogta. Engedje meg nekem, képviselő úr, hogy helyesbítsem az Ön egyik gondolatát. A migránsok nem Magyarországra akarnak menni, a migránsok Magyarországon keresztül Ausztriába, Németországba és Svédországba akarnak menni, mi valójában Ausztriát, Svédországot meg Németországot védjük. Valójában mi a schengeni szerződést tartjuk be, és furcsállom, hogy Ön, mint európai parlamenti képviselő azért támadja meg Magyarországot, mert Magyarország betartja a schengeni szerződést, nem is elsősorban a saját érdekében, hanem a németek, a svédek meg az osztrákok érdekében. Mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy inkább elismerést érdemelnénk, nem pedig támadást. Azok a hozzászólások, amelyek az Európai Néppártban próbálnak ellenállást kialakítani az én pártommal szemben, azt kell mondjam Önöknek, hogy ez – ha bántok valakit, elnézést kérek, ezt mi jól ismerjük – egy régi kommunista taktika: Önök föl akarják szalámizni az Európai Néppártot. Nyilván azért akarják fölszalámizni, hogy utána itt erősebbek legyenek. Mi ismerjük ezt, így tették tönkre a demokráciát Magyarországon a kommunisták. Azt javaslom az Európai Néppártnak, ne fogadja el ezt a megoldást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A migránsügyben kialakított álláspontunk teljesen világos. Az illegális bevándorlást meg kell állítani, a különválogatást menekültek és migránsok között az Európai Unió területén kívül kell elvégezni, és a bajba jutott embereknek oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és nem a bajba jutott embereket kell behozni az Európai Unióba. Ki nem hajtja végre az áthelyezéseket?

Tisztelt Pittella Képviselőtársam!

Tíz százaléknál kevesebbet relokáltak. Nem Magyarország volt az, aki ebben nem vett részt, az csak ezer embert érintett. A megadott keretszámnak tíz százalékát sikerült áthelyezni! Nyilvánvaló, hogy az áthelyezésre épülő, a kötelező kvótára épülő politika megbukott. Fölösleges erőltetni, hiszen azok az államok, amelyek – szemben velünk – nem nyíltan szegülnek szembe, azok sem hajtják végre. Ez egy rossz gondolat volt. Ha kiderül egy rossz politikai gondolatról, hogy megbukott, akkor azt abba kell hagyni, és más megoldást érdemes keresni.

Kell mondanom egy szót a pénzről is. Nézzék, az a pénz, amit Magyarország az Európai Uniótól kap, nem könyöradomány. A kohéziós politikával mindenki jól jár, az Európai Unió minden egyes tagállama jól jár, Önök is keresnek rajta. Akik adják a pénzt, azok is keresnek rajta. Nem is keveset, beszéljünk erről nyíltan. A nettó befizetők haszonélvezői a kohéziós politikának, erről az Önök biztosai nyíltan szoktak beszélni, számokat is mondanak. Nem idézem vissza, hogy a nekünk adott pénz hány százaléka megy vissza az Önök országába. Meggyőződésem, hogy ez a kohéziós politika egy helyes dolog. Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere. Meggyőződésem, hogy a kohéziós politika nélkül nincsen fair verseny. Nem kérhetik tőlünk, tisztelt Képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mintha Önök ajándékot adnának nekünk, és mi az Önök megvásárolt lekötelezettjei lennénk. Ezt a pozíciót nem fogadhatjuk el, Magyarországnak ezt vissza kell utasítania.

Ami arra vonatkozik, hogy Magyarország valamifajta autoriter politika rendszer lenne, ráadásul személyesen nekem köszönhetően – bár nyilván itt nem rólam van szó, hanem a tízmillió magyar emberről –, szeretném azért Önöket tájékoztatni, hogy tizenhat évet töltöttem ellenzékben a parlamentben, és csak most kezdem meg a tizenkettedik kormányzati évemet, és azon kevés európai vezetők közé tartozom, aki amikor vesztett, nem ment el az üzletbe, nem ült be jól fizető igazgatótanácsokba, nem tart óriási összegekért vendégelőadásokat. Amikor mi vesztettünk, a pártom és én személy szerint maradtunk a politikában, és vállaltuk az ellenzéki vitákat, küzdöttünk, és visszaszereztük az emberek bizalmát. Egy ilyen országot és egy ilyen kormánypártot vádolni autoriter rendszerekkel, és autoriter országokat emlegetni velünk egy lapon, ránk vonatkozóan, azt gondolom, hogy egész egyszerűen nem méltányos és nem fair.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Én sok mindent gondolok, sok mindenfélét gondolok Soros Györgyről, de azt nem, hogy valaha az életében is azért adott volna bárkinek ösztöndíjat, mert azt gondolná, hogy azzal megvásárolta volna élethosszig a véleményét. Úgyhogy az erre vonatkozó föltételezéseket is vissza kell utasítanom.

És végezetül az illiberális demokráciáról is kell mondanom egy szót, hiszen Önök ezt szóba hozták. Úgy van az, hogy Közép-Európában azt gondolják, hogyha a liberálisok nem nyernek, vagy nem részei a kormánynak, akkor nincsen demokrácia. Ebből elegünk van! Az igazság az, hogy mi azt gondoljuk, hogyha nem a liberálisok nyernek, attól még lehet demokrácia. Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Svájci Külügyminisztérium szervezésében május 10-én sor került a „Fegyveres konfliktusok áldozatai a nemzetközi humanitárius jog és emberi jogok kereszttüzében”című konferenciára.

Az elismert szakértők részvételével zajló konferencia a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok területének kapcsolatát vizsgálta a normák betartása, a felelősségre vonás, valamint a tényfeltárás perspektívájából, különös tekintettel arra, hogy a fenti jogterületek kapcsolata hogyan hat a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelmére. A jogterületeket érintő kihívásokat konkrét helyzetek és jogesetek bemutatásán túl sor került a jogi kérdések mélyreható megvitatására is.

Nyitó beszédében Balogh Csaba közigazgatási államtitkár úr felhívta a figyelmet a nemzetközi humanitárius jogot érintő kihívások megfelelő kezelésének szükségességére. Megerősítette hazánk elhivatottságát a humanitárius segítségnyújtással és nemzetközi humanitárius joggal foglalkozó nemzetközi szervezetek támogatására. Megjegyezte továbbá, hogy hazánk 50.000 euró összegű önkéntes hozzájárulással támogatta a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, nemzetközi jogot sértő legsúlyosabb bűncselekmények miatti nyomozást és későbbi felelősségre vonást előmozdító Nemzetközi, Pártatlan és Független Mechanizmust.

(KKM)

„A globalizáció régi modellje, amely szerint a pénz és a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik a szegényebb és kevésbé fejlett keleti országok irányába, véget ért.” Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának adott exkluzív interjújában Pekingben, ahol részt vett az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi fórumon. Most az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült exkluzív interjú következik.

Beregi Balázs:Miniszterelnök úr, pekingi látogatásának fő célja az „Egy övezet, egy út” fórum volt, amelyen a mai napon fel is szólalt, és a globalizáció egy új formájáról beszélt beszédében. Kifejtené nekünk, hogy mi volt ez pontosan?

A történelem fogja majd eldönteni, hogy igaz-e az az észrevétel, miszerint egy korszakhatárhoz érkeztünk. Én ma hajlok erre a véleményre. Úgy fogalmaznám meg, hogy a globalizációnak a régi modellje véget ért, elvesztette igazából már a lendületét. A régi globalizációs modell arra épült, hogy a pénz Nyugaton van, a profit is ott jön létre, a technológiai tudás is Nyugaton van, és ezek mind Nyugatról áramlanak a szegényebb és kevésbé fejlett keleti országok irányába. Azonban az elmúlt néhány évtizedben és különösen felgyorsulva az utolsó évtizedben ez megváltozott, tehát a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, még pontosabban a Kelet fölzárkózott a Nyugat mellé. Technológiai fejlettség szempontjából a keletiek már nem maradnak el a nyugatiaktól, és igazából a legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik föl, ami aztán megindul visszafele, Nyugatra. Tehát ha Ön vet egy pillantást például a magyar gazdaságra, akkor azt fogja látni, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai – de különösen amerikai cégeket – nagy cégeket felvásároltak a kínaiak, ezért nőtt meg hirtelen a kínaiak kezében lévő magyar beruházásoknak az aránya. Ez teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről. Másfelől elege is lett a világ egy tekintélyes részének a régi globalizációs formából, mert az két részre osztotta a világot: tanárokra meg diákokra. És egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét, és miután most már ebből mindenkinek elege lett, és a kínaiak a legerősebbek, hát meg is indítottak egy más irányú mozgást. Ezt hívják úgy, hogy „Egy övezet, egy út”, ami kifejezetten és kimondottan egymás elfogadására épül. Nincs tanár, nincs diák, mindenkinek joga van – mondta a kínai elnök – a saját maga társadalmi berendezkedéséhez, a saját kultúrájához, a saját megközelítéséhez, a saját értékeihez, nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, össze kell kapcsolni a népeket és a gazdaságokat. Ezért gazdasági tartalmát tekintve ez a mostani tanácskozás elsősorban a hajózás feltételének megteremtéséről, vasutak építéséről, légikikötők megépítéséről, úthálózatok fejlesztéséről, hidak építéséről, általában a világ népeinek, a régi Selyemút mentén fekvő népeinek a modern kori összeköttetéséről szólt.

Nemcsak az „Egy övezet, egy út” fórumon vett részt, hanem több bilaterális, kétoldalú találkozója is volt. Ennek egy része nyilvános volt, gondolok itt a mongol miniszterelnökre vagy Erdoğan elnök úrra. Voltak olyan találkozók, amelyek nem voltak nyilvánosak. Felröppentek a magyar sajtóban olyan találgatások, miszerint például Putyin elnök úrral is találkozott, és Paks ügyében egyeztetett. Ezt meg tudja erősíteni vagy cáfolni?

Hát vegyük sorba! Először is egy hivatalos magyar állami látogatás is volt a Kínai Népköztársaságban, tehát voltak kétoldalú tárgyalásaim a Kínai Népköztársaság elnökével, miniszterelnökével és házelnökével is, sőt néhány kínai befektetővel is. Ezeken a tárgyalásokon komoly megállapodásokat értünk el, elsősorban gazdasági és pénzügyi természetű megállapodásokat. A leglátványosabb ezek közül a Belgrád–Budapest vasútvonalnak a korszerűsítése, ahol elérkeztünk oda, hogy a pénzügyi feltételeket is kitárgyaltuk. Hamarosan megtörténnek az aláírások, és ki tudjuk írni nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. De pénzügyi megállapodásokat is kötöttünk, az Eximbank is és a Magyar Fejlesztési Bank is forrásokat mozgósít innen, Kínából a magyar kis- és középvállalkozások, illetve a Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében. Tehát azt gondolom, hogy a kétoldalú tárgyalásokon nagyon sok új munkahelyet és komoly nemzetgazdasági értéket sikerült létrehoznunk, illetve megállapodni arról, hogy ezek majd létre fognak jönni. Volt kétoldalú találkozóm Erdoğan elnök úrral, Törökország elnökével, akinek mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, ideértve Magyarország biztonságát is. Hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak, és ehhez evidens magyar érdekek kacsolódnak. Tehát a török–magyar kapcsolatok jó karbantartása a legfontosabb nemzetbiztonsági érdekeink közé tartozik. Aztán tárgyaltam a mongol miniszterelnökkel, ahol óriási potenciál van még az együttműködésben, ami finoman azt jelenti, hogy egyelőre a gazdasági kapcsolatok mértéke rendkívül korlátozott, ott azért van még mit dolgoznunk. A szimpátia, a közös történelmi múlt, a magyar eredetlegendák megteremtik ennek az alapját, de itt számottevő gazdasági tevékenység még nem jött létre, talán a jövőben. És persze mint minden nagy konferencia peremén, nem hivatalosan vannak megbeszélések, folytattam itt az európai uniós vezetőkkel is megbeszélést, az olasz miniszterelnökkel is hosszabban, és beszéltem Putyin elnök úrral is. Ezt nem minősítjük tárgyalásnak, hiszen nem voltak meg annak a formai kellékei, de hosszabban beszéltem vele néhány világpolitikai és világgazdasági kérdésről, orosz–magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk, mert a legfontosabb kérdés, ami a paksi fejlesztés, az jó úton, a maga rendje és módja szerint halad.

Végezetül még volt egy Tienanmen téri koszorúzás, amely viszonylag sok kritikát kapott Magyarországon, főleg az ellenzék részéről, és bizony a sajtótermékek is kritizálták Önt amiatt, mert megkoszorúzta a Tienanmen téri emlékművet. Mit szól ezekhez a támadásokhoz?

A szamárság ellen nincs orvosság, talán ezt tudom mondani Önnek. Magyarországon, a magyar politikában volt eddig egy közmegegyezés, mondjuk úgy, hogy együttműködés, és ez kiterjedt a baloldalra és a jobboldalra. Sosem tettük szóvá azt, hogyha elérkezünk egy másik országba, mondjuk Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk. Én azt a hagyományt folytattam, amit még Göncz Árpád nyitott meg, akkor a jobboldal ezért őt nem kritizálta. Szerintem az a helyes, ha most a baloldal is hasonlóképpen viselkedik, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy Kínával jó kapcsolatrendszere legyen. Az ilyen kérdéseket és a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette, vagy mondhatnám éppen a belga királyt vagy a belga miniszterelnököt is. Ha nekik nem derogál, akkor miért derogálna az a mindenkori magyar miniszterelnöknek?

A televíziós interjú megtalálható az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=zemHgfgyqxE

2017. július 5-én magyar delegáció tárgyalt a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán (ETH) a tudományos együttműködés lehetőségeiről. Svájc legnevesebb műszaki felsőoktatási intézményében dr. Endrei Katalin, az MVM Group elnökének tanácsadója, a Dunaújvárosi Egyetem professzora  vezette a magyar delegációt. A megbeszélésen részt vett Komáromy Andrea, nagykövetségünk első beosztottja és Szarapka Lehel, az MVM International AG ügyvezetője. A magyar küldöttséget fogadta dr. Detlef Günther professzor, az ETH elnökhelyettese.

Kimagasló a világbajnokság hatása az országimázsra

2017. augusztus 1. 12:04

A vizes világbajnokság hatása kimagaslóan jó Magyarország imázsára, a külföldi turisták elégedettek az országgal - ismertette Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója sajtótájékoztatón kedden a Duna Arénában.

Hozzátette: az MTÜ kutatást készített külföldi turisták személyes megkérdezésével Budapesten és Balatonfüreden a FINA-vb magyar turizmusra gyakorolt hatásairól.

Kiemelte: az ország sosem látott lehetőséget kapott, hogy megmutassa magát, értékeit, látnivalóit a világnak, több százmillió tv-néző látta Budapest turisztikai adottságait. Az ide érkezett külföldi turisták rendkívül jó benyomásokkal térnek haza Magyarországról: a megkérdezettek kétharmada biztosan tervezi, hogy máskor is idelátogat, 98 százaléka nyitott a visszatérésre, és ötből négyen azt mondták, ajánlják majd ismerőseiknek Magyarországot.

Guller Zoltán elmondta: az ország remekül vizsgázott nem csak a világverseny rendezőjeként, hanem vendéglátóként és úti célként is az elmúlt hetekben. A vizes vb megrendezésével olyan új vendégkört is sikerült az országba csábítani, akik egyébként nem látogattak volna el az országba.

Hozzátette: az előzetes várakozások szerint ezzel milliárdokkal több pénz áramlik a turizmusba a versenynek köszönhetően. Ráadásul az esemény miatt érkezők négyszer annyi időt töltöttek az országban, mint a máskor ide látogatók: az átlagos tartózkodási idő 9 nap volt, szemben a 2,4 nappal. A nagy nézettségű, magas presztízsű sportesemények látogatóival a fizetőképes, hosszabb tartózkodást is megengedő turistákat lehet megnyerni, ami az MTÜ egyik kiemelt stratégiai célja - összegezte.

Kiemelte: a felmérés szerint a külföldiek felénél pozitívan változott a Magyarországról kialakult kép, elégedettségük az országgal tízes skálán 8,73 pont lett. Az infrastruktúrával - közlekedés, szállás,tisztaság - való elégedettség is magas lett, minden vizsgált érték 8 feletti lett a 10-es skálán.

A legnagyobb pozitív fordulat a biztonság érzékelésében volt, 57 százaléknak változott pozitívan a véleménye, és a tízes skálán 8,84 pontra értékelték a biztonságot.

Guller Zoltán rámutatott: a verseny hatása Magyarország imázsára kimagaslóan jó, ami jelentős hosszú távú hatás, az országképet tovább formálja pozitív irányba.

Az ide látogatók jellemzően fiatal diplomások, közel fele 18-29 éves korosztályba tartozott, 62 százalékuk szállodában lakott, 53 százalékuk 4-5 csillagos szállodában.

A július 14-30 közötti vizes világbajnokság versenyeit csaknem félmillió, 485 ezer néző tekintette meg az öt helyszínen.

A sajtótájékoztató videója elérhető: https://www.youtube.com/watch?time_continue=61&v=UL4eac8ctvM

(MTI)

Az ABB elektromos gyorstöltő állomást szállít a Lidl számára

 

 

A Terra 53 CJG típusú gyorstöltő állomás olyan speciális ABB-alkalmazással van felszerelve, amely az ABB Ability digitális portfóliója segítségével lehetővé teszi az egyenáramú (DC-alapú) töltőhálózat felügyeletét és vezérlését is.

A Lidl áruházlánc Európa-szerte ezt a típusú gyorstöltő állomást telepíti. Már több mint 100 töltőállomást helyeztek üzembe Svédországban, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Lengyelországban, Franciaországban, Svájcban, Spanyolországban és Magyarországon. 

 

További információ

Joint Statement of the Ministers of Foreign Affairs of the Visegrad Group
on the occasion of the meeting of Ministers of Foreign Affairs of the V4 and the Eastern Partnership countries (Armenia, Azerbaijan, Belarus, Georgia, Moldova, Ukraine)
Budapest, 31 August 2017

Strategic challenges of the Eastern Partnership before the Brussels Summit

The Ministers of Foreign Affairs of the Visegrad Group reaffirmed their strong support to the Eastern Partnership as a strategic dimension of the European Neighborhood Policy and a key and active factor of stability, security and economic progress in Eastern Europe. They urge - as it was referred to in the EU Global Strategy and ENP Review - to keep the Eastern Partnership high on the EU’s political agenda. The Ministers also call for the adequate funding within the next Multiannual Financial Framework that would correspond to the priorities of the EaP.
The Ministers emphasized that the Eastern Partnership should have a clear political narrative, a new strategic vision and an architecture that guarantees joint ownership of European institutions, Member States and partner countries. They agreed that the Brussels Declaration should reflect different aspirations of the partner countries and offer a European perspective for those interested, as well as to set out an ambitious agenda for the Eastern Partnership in the longer term.
The Ministers supported the Eastern Partnership’ focus on regional cooperation, inclusivity, common values, mutual accountability, differentiation and its multilateral dimension. They recalled the need to react strategically to the consequences of the present challenging geopolitical situation both for the Eastern Partnership countries and the European Union. In this context they underlined the necessity of continuing the reforms in partner countries to strengthen their internal stability, resilience and civilian security, and welcomed the Summit’s focus on tangible benefits delivered to citizens of the six Eastern Partnership countries. They also emphasized the importance of cooperation on strategic communication.
The V4 Ministers welcomed the introduction of visa-free travel for Georgian and Ukrainian citizens into the Schengen zone. This will undoubtedly contribute to enhance people-to-people contacts among the EU and the partner countries. In addition, the V4 also welcomed the upcoming entry into force of the Association Agreement/Deep and Comprehensive Free Trade Area between the EU and Ukraine.
The Ministers reconfirmed that the implementation of Association Agreement/Deep and Comprehensive Free Trade Area is the key task for Georgia, Moldova and Ukraine to further develop their relations with the European Union. They welcomed the initialed new framework agreement with Armenia and called for further progress in the ongoing process of negotiations with Azerbaijan, which they consider a key partner in terms of energy security and regional stability. They acknowledged Belarus’ willingness to deepen EU-Belarus relationship and called for starting negotiations aiming at a new framework agreement as soon as possible.
Visa-free regimes with Moldova, Georgia and Ukraine have proved that they bring tangible results for their citizens. Ministers recognized the wish of Armenia and Azerbaijan to continue visa liberalization dialogue and expect further steps in that direction. They also expressed hope for relaunching negotiations and finalizing the Visa Facilitation and Readmission Agreement with Belarus and welcomed the signing of the Mobility Partnership with the EU by Minsk.

Connectivity: energy, cross-border cooperation and people-to-people contacts
The Ministers emphasized the importance of pursuing the implementation of all of the four Riga priorities: strengthening institutions and good governance; economic development and market opportunities; connectivity, energy efficiency, environment and climate change; mobility and people-to-people contacts. They highlighted the special importance of the development of transport and infrastructure interconnections between the EU and the Eastern Partnership countries. Better connections shall contribute not only to the strengthening of economic cooperation and people-to-people contacts, but also to the tightening of political ties.
As to the cooperation with the Eastern Partnership countries in the context of the broader area, the ministers called for the possible synergies taking into account the goals of the EU-China Connectivity Platform which aims at enhancing synergies between the One Belt One Road initiative, the EU's connectivity initiatives and other regional initiatives in this regard. The decision on extension of TEN-T to the EaP countries should be further developed in the near future.
The Ministers agreed that in accordance with the objectives of the Energy Union aiming at enhancing energy security via diversifying sources and routes of supply, bolstering regional energy market integration by developing firm reverse-flow capacity infrastructures with all neighbouring countries remains a V4 priority. Better interconnectivity, along with a diversified energy portfolio is imperative for securing affordable and sustainable energy supplies, also a precondition for economic growth and prosperity in the long run. In line with this, the Ministers reaffirmed the importance of the timely realization of the North-South Gas Corridor, along with the Southern Gas Corridor. The Ministers further underscored that any new initiative building on the concept of integrating the Southern Gas Corridor with the Visegrad region, and enabling Central and South-Eastern Europe access to Caspian gas, enhances energy security and market liquidity of the EU as a whole.
The Ministers also stressed the importance – as highlighted in the Warsaw, Vilnius, and Riga declarations - of the Eastern Partnership multilateral dimension in strengthening cooperation among the partners themselves as well as with the V4 and the EU, including territorial, especially cross-border cooperation. The V4 partners agreed that supporting sustainable development along the EU’s external borders, reducing differences in living standards (including access to the broadband internet and reducing roaming tariffs), addressing common security challenges and enhancing people-to-people contacts across these borders can only be effective if cross-border cooperation programmes remain high on our agenda. Promoting cross- border cooperation programmes with an increased EU funding should remain a key element in the fulfilment of strategic objectives of the Eastern Partnership. In that context the V4 Ministers expressed hope that the European External Investment Plan will contribute to this end. They also agreed that there is a need to seek support from other financing infrastructure instruments (blending, ENI, NIF, European IFIs).

Hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben – áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, s amelynek teljes szövegét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken bocsátotta a kormany.hu rendelkezésére.

„Az európai határok védelme és az európai szolidaritás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz. A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben” – írta Orbán Viktor, kiemelve: az európai állampolgárok biztonságát is a magyar adófizetők finanszírozták. Az európai határok megvédése összességében 270 milliárd forintunkba került – szögezi le a kormányfő, aki emlékeztet arra is: az elmúlt két esztendőben ezt a magyar költségvetés számára komolynak számító, előre nem kalkulálható terhet Magyarország szinte teljesen egyedül viselte.

„A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan a magyar oldalon felmerült, de közös európai érdekeket szolgáló, rendkívüli költségek viseléséből az ilyenkor szokásos módon az Európai Uniónak is ki kell vennie a részét. Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Levelének végén egyetértéséről biztosítja a bizottság elnökét abban, hogy a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve. „Magyarország, amikor a közös határokat védte, cselekedettel és nem kéréssel kezdte. Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti” – zárta levelét Orbán Viktor.

JunckerJeanClaude 20170831.pdf

(Miniszterelnöki Sajtóiroda)

2017. szeptember 3-7. között került sor a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által felügyelt, az emberkereskedelem elleni fellépés keretében egy svájci-magyar „áldozatirányítási mechanizmus” kialakítását célzó projekt második tanulmányútjára Svájcban. A Genfben, Zürichben és Bernben lezajlott programelemek keretében az államigazgatási és civil szervezetek képviselőiből álló magyar delegáció védett otthonokat, „shelter”-eket keresett fel, valamint a szeptember 6-7-i kétnapos, a Szövetségi Rendőrségi Hivatal (Fedpol) berni központjában sorra került konferencián a résztvevők megismerhették mind a svájci, mind a magyar áldozatirányítási kereteket, az emberkereskedelem elleni fellépés intézmény- és szabályrendszerét.

Szeptember 6-án Nagy István nagykövet a berni Magyar Nagykövetség épületében fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Köszöntő beszédében a svájci és magyar intézményi szereplők közvetlen kapcsolatfelvételének jelentőségét emelte ki, valamint sok sikert kívánt az IOM vonatkozó projektje harmadik, Magyarországon sorra kerülő tanulmányúthoz, amely eredményeképpen az év végére kidolgozásra kerül a svájci-magyar „áldozatirányítási mechanizmus”, amelyhez a berni magyar nagykövetség részéről minden – elsősorban konzuli jellegű – segítséget megadunk. A fogadáson tiszteletét tette Pier Rossi Longhi úr, az IOM berni irodájának vezetője is.

Szeptember 7-én dr. Ódor László, hazánk első, a rendszerváltozást követő berni nagykövete tartott előadást nagykövetségünkön „Új német-magyar kulturális szótár esszé” c. könyvéről. Ódor László tevékenységét Nagy István nagykövet méltatta. Köszöntő szavaiban kiemelte hivatali elődje úttörő szerepét a kétoldalú, mind magyar-svájci, mind magyar-liechtensteini kapcsolatok vonatkozásában. Aláhúzta továbbá a Corvinus-Egyetemen alapított, s Ódor László által 2007-ig vezetett Svájci és Liechtensteini Multikulturális Központ jelentőségét is, amely keretében számos kétoldalú program és diákcsere valósult meg. A rendezvényen részt vett mintegy 40 fős közönség soraiban megjelentek - többek között - a svájci Szövetségi Külügyminisztérium magas rangú képviselője Christian Winter nagykövet, a liechtensteini első beosztott Christine Lingg asszony, valamint a genfi, zürichi és berni magyar egyesületek vezető tisztviselői is.

10. Magyarház Nap
Zürich, 2017. szeptember 9.

Éppen 10 évvel ezelőtt született meg a Magyarház Nap ötlete. „Ismerjük meg egymást és töltsünk el együtt egy műsorokban gazdag kellemes napot.“ Alapgondolata a mai napig nem változott.

A hívó szó olyannyira meghallgatásra talált, hogy a második évben már nagyobb helyszín után kellett néznünk. 
Azóta a zürichi Hirzenbach Közösségi Ház ad otthont a talán legtöbb látogatót számláló magyar találkozónak. A látogatók száma folyamatosan nőtt, s egyre több helyi magyar vállalkozás ragadta meg az alkalmat a bemutatkozásra.

A Zürichi Magyar Egyesület, valamint a most már egész Svájcot átölelő Svájci Magyarház Alapítvány vezetőinek, önkénteseinek és a hónapokig tartó előkészítő munkának köszönhetően évről évre reggeltől késő éjszakáig magyar szó és zene tölti meg a környéket.

Habár az időjárás mostoha körülményeket teremtett, és sokakat elriasztott a részben szabadtéri találkozótól, aki nem ijedt meg az esőtől, nem is csalatkozott. Az idei, jubileumi találkozóra különlegesen gazdag programmal készültünk.
Délelőtt hagyományosan a kisgyermekes családokat, óvodásokat és kisiskolásokat várták játékos, táncos foglalkozásokkal, de volt hangszerismertető és közös zenélés is.

A délben kezdődő megnyitót a zürichi magyar rendezvények állandó szereplői, az Ökumenikus Golarits Kórus énekével, valamint a közösség szeme láttára felcseperedő nagyon tehetséges testvérpár - Gencyilmaz András és Miklós - muzsikájával tették ünnepélyessé. Vendégművészt is köszönthettünk, a Budapestről erre az alkalomra érkező Matus Mihály tárogatón játszott.

Dr. Michna Krisztina református lelkész szívet melengető, lélekig hatoló köszöntőbeszédét és áldását hálával köszönte a hallgatóság.
A Magyarház Nap jelentőségéről, a magyar fiatalok önazonosságának megőrzéséről, annak fontosságáról beszélt üdvözlő beszédében Szennyessy László, a Svájci Magyarház Alapítvány elnöke.

Nagy István Magyarország jelenlegi, és dr. Ódor László korábbi nagykövet, valamint a berni külképviselet több munkatársa is megtisztelte a Magyarház Napot.

Dr. Ódor László a délután folyamán személyesen mutatta be és dedikálta Új német-magyar olvasmányos kulturális szótár esszé címmel nemrégiben megjelent könyvét.

A magyar néptánc és népzenei kincs továbbörökítését képviseli a Zürichben 2 évvel ezelőtt alakult Óperenciás Néptáncegyüttes. Fergetesen bemutatójukat, majd az azt követő közös táncházat a müncheni-zürichi-berni zenészekből álló Turai banda kísérte, a közönség pedig vastapssal jutalmazta őket.

A délután folyamán Halmai László és Illényi Anikó műhelyfoglalkozásán mélyülhettek el a tibeti hangtálak iránt érdeklődők. Az anyaságról, születésről, a párkapcsolatokról Kószóné Móni beszélgetett a fiatalokkal.

Régi szokás szerint a magyar harci hagyományokat bemutatni érkezett a budapesti Zrínyi Baranta, valamint a Palóc Virtus Baranta csoport 10 fős csapata. A szűnni nem akaró eső tető alá kényszerítette az ő bemutatójukat is, de a látványából még így sem veszített sokat a lélegzetelállító nyilazás, ostorozás.
Bakócs Michel íjászt még az állandó csapadék sem tántorította el attól a vágyától, hogy minél több gyermekkel és felnőttel szerettesse meg az íjászatot, s egy magyar íjász egyesületet hozzon majd létre.

A Magyarház Nap talán legismertebb és leginkább várt vendége, a Kossuth-díjas ének- és mesemondó Berecz András volt. A késő délutáni előadására zsúfolásig megtelt a nagyterem. A könnyeket fakasztó szívbéli kacagás, a közös éneklés emlékét sok-sok látogató vitte magával.

Késő este a Magya-Rock nevet választó, Zürich-környéki fiatalokból alakult könnyűzenei együttes táncoltatta meg a látogatókat, a koncertet követően pedig hajnalig szólt a muzsika és énekszó ismét a Turai bandával.

A Magyarház Napnak évek óta szívesen látott vendégei az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány képviselői. Idén ínycsiklandozó erdélyi ízeket kínáltak, a bevételből pedig a székelyföldi magyar gyerekek iskolakezdését könnyítik meg. Ehhez kapcsolódott hónapokkal ezelőtt meghirdetett Iskolatáska Erdélybe elnevezésű iskolatáska- és tanszer gyűjtés is, melynek átvevő helye szintén a Magyarház Nap volt.

A Magyarház Nap elmaradhatatlan hozzátartozói az ételkülönlegességek is. Az éhes vendégeket az udvaron felállított standoknál látták el az ügyes kezű szakácsok mindenféle finom falattal.

A nap sikere a több mint 30 főt számláló önkéntes összefogásában és a körülményekhez rugalmasan igazodó gazdag műsorkínálatban rejlett.

Magyarház Alapítvány, Szántó-Molnár Teca

További fotók:https://www.facebook.com/pg/SvajciMagyarHazAlapitvany/photos/?tab=album&album_id=1432091110200089