Keresés: %s

Nagykövetségünk 2019. október 22-én este tartotta fogadással egybekötött nemzeti ünnepi megemlékezését az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulójának tiszteletére. A berni Casino épületében sorra került rendezvényen a magyar diaszpóra és a svájci diplomáciai testület képviselői, továbbá svájci politikai és államigazgatási vezetők, több mint háromszázan voltak jelen.

Az egybegyűlteket Nagy István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet köszöntötte. Kétnyelvű ünnepi beszédében felelevenítette 1956 fő törekvéseit és máig érvényes üzeneteit. Kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy 1956 szabadságra, állami szuverenitásra és demokráciára törekvése szervesen illeszkedik a magyar történelemben évszázadok óta ismétlődő szabadságharcok sorába. Külön kitért a Svájcban letelepedett 14.000 magyar politikai menekült sikeres integrációjára, valamint köszönetet mondott Svájc szolidaritásáért.

Ezt követően Nagy István nagykövet átadta az Áder János köztársasági elnök úr által 2019. augusztus 20-a alkalmából több évtizedes táncművészi és balettmesteri pályája során rangos külföldi és hazai színpadokon aratott sikerei elismeréseként megítélt Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést Némethy Sándor balettművész, balettmester számára.

Az ünnepi esemény kulturális részében elsőként Károly Barna Zsolt csellóművész adta elő Johann Sebastian Bach G-dúr csellószvit c. darabját. A fiatal művész már 10 évesen első helyezést ért el a „Talents for Europe” Nemzetközi Vonósversenyen, majd 2017-ben megnyerte a Dávid Popper Nemzetközi Csellóversenyt, jelenleg pedig a Bécsi Zeneakadémián folytatja tanulmányait.

Károly Barna Zsolt előadását követően a Fricska Magyar Néptáncegyüttes produkciója következett. A Kárpát-medencében fellelhető dinamikusabb férfi táncokat felkutató és előadó formáció számos hazai és külföldi versenyen aratott komoly sikert. Az Együttes a „Tradicionális néptánc modern köntösben” címet adta berni programjának, ezzel is jelezve, hogy az autentikus magyar néptáncot teszik divatossá és juttatják el egyre szélesebb körű közönségnek.

A rendezvényünkön szerepelt mindkét produkció igen nagy sikert ért el, azokat a közönség hosszú vastapssal jutalmazta.

A művészeti produkciókat követően kivetítőn játszottuk le Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter magyar nyelvű videóüzenetét a svájci magyarság számára.

A videó elérhető az alábbi linken:

https://bern.mfa.gov.hu/news/gulyas-gergely-miniszterelnoekseget-vezeto-miniszter-videouezenete-a-svajci-magyaroknak

A Szózat, valamint a Székely himnusz eléneklését követően állófogadással fejeződött be ünnepi programunk.

Nemzeti ünnepi megemlékezésünkön mintegy 50 nagyköveten, a gazdasági-pénzügyi szféra neves képviselőin túl számos prominens vendég jelent meg.

A rendezvény magas színvonalát a MET Group és az MVM Csoport immár hagyományos szponzori támogatásával sikerült biztosítani.

Az Európai Unió tagállamaiban 2019. december 14-től életbe lépő új növényegészségügyi előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozzák. A szabályozás előírja az útipoggyászok kötelező ellenőrzését, hasonlóan az állati eredetű termékek már több évvel ezelőtt bevezetett ellenőrzéséhez. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal témával kapcsolatos tájékoztató anyaga a következő ikonra kattintva érhető el:

A Konzuli Szolgálat közleménye:

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy a Konzuli Szolgálat honlapja ( https://konzuliszolgalat.kormany.hu ) a jövő év folyamán megújul. Az új weboldalunk kialakításához szeretnénk az Ön segítségét is kérni egy kérdőív kitöltésével, mert véleménye fontos számunkra. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes, személyes adatokat nem kezelünk a felmérés során.
Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segíti munkánkat!

A kérdőív elérhető itt:
https://forms.gle/F8naeaxYMDJpXZGx8

Tisztelettel,
Konzuli Szolgálat

A Konzuli Szolgálat ingyenes mobil applikációja elérhető az ismert alkalmazás áruházakban! Töltse le Konzinfo Utazom mobilalkalmazásunkat!

Megbízható utazási tanácsok és konzuli információk közvetlenül a telefonján!

A Konzinfo Utazom mobil alkalmazás segíti Önt a külföldre történő utazása felkészülésében, naprakész tájékoztatást ad úticéljáról, a magyar külképviseletek elérhetőségéről, valamint értesítést küld válsághelyzet esetén.

További hasznos információ >>

Köszönöm szépen.

Jó napot kívánok!                                              

Boldog új évet kívánok mindannyiuknak! Ahogy Zoltán kérte, akkor röviden elmondom, hogy mi történt a tegnapi kormányülésen. Meghallgattuk a honvédelmi miniszter beszámolóját az Irakban tartózkodó katonáink biztonsági helyzetéről. Meghallgattuk a belügyminiszter urat a határvédelem és a migráció kérdésében. Meghallgattuk a pénzügyminiszter urat, aki a magyar gazdaság 2020. évi kilátásairól adott tájékoztatást. Utána foglalkoztunk egészségügyi kérdésekkel, és végül, hosszú-hosszú, több órás tárgyalás után megtárgyaltuk és megfogalmaztuk a nemzeti energia- és klímastratégiát. Ami a katonáink helyzetét illeti, a tény az, hogy rakétatámadások érték azokat a katonai bázisokat, ahol amerikai katonák tartózkodnak. Ezek között van olyan bázis, ahol magyar katonák is tartózkodnak. Egyetlen magyar katona sem sérült meg. Amennyire egy katona biztonságban lehet, annyira a katonáink biztonságban vannak. Úgy döntöttünk, sőt a miniszter úr már a kormányülést megelőzően úgy döntött, hogy egy magas rangú katonai vezetőt vezényel a helyszínre, aki azóta már meg is érkezett, és átvette az ottani csapatok irányítását. A miniszter úr tájékoztatott bennünket arról, hogy minden föltétel adva van, ha szükséges, az azonnali evakuálására a magyar katonáknak, ehhez ma már a szükséges légi eszközök rendelkezésre állnak. A kérdés az, hogy kijövünk-e, vagy sem? Ezt mi alapvetően egy kormányközi megállapodás kérdésének tekintjük, és a magyar katonák iraki állomásozásának a jogi alapja, nemzetközi és – azt gondolom, hogy talán – belpolitikai jogi alapja is, hogy a magyar kormánynak van egy megállapodása az iraki kormánnyal arról, hogy ott katonák tartózkodhatnak, és úgy döntöttünk tegnap, hogy amíg az iraki fél nem mondja föl a szerződést, addig mi a szerződésben vállalt kötelezettségeinket teljesítjük. Ha az iraki kormány a szerződést felmondja, akkor azonnal evakuáljuk a magyar katonákat. A külügyminiszter úr pénteken, vagyis holnap részt vesz az Európai Unió külügyminisztereinek a tanácskozásán, ahol arra teszünk majd kísérletet, hogy közös európai álláspontot alakítsunk ki az iraki–iráni helyzettel kapcsolatban, ezért erről most többet nem kívánok mondani.

Ami a migrációs jelentést illeti, itt először is megismertük a török bevándorlásügyi főigazgatóságnak az éves adatait, tehát áttekintettük, hogy mi történik Törökországban, és a török bevándorlásügyi főigazgatóság éves összesítése azt mondja, hogy 2019-ben 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba. Egy év alatt 450 ezren. Ez az előző évhez képest 70 százalékos növekedést jelent. Ennek megfelelően, illetve ennek következtében a Görögország felé igyekvő migránsok aránya is radikálisan megnőtt, az előző évhez képest 180 százalékkal, és ennek aztán logikus következményeképpen a balkáni útvonalon is megnövekedett a migránsok száma. Ráadásul, ha Önök az embercsempész-útvonalakat, illetve azok térképét ismerik, akkor láthatják, hogy a rossz idő miatt a bosznia-hercegovinai–horvátországi útvonal egyre nehezebben járható, következésképpen egyre többen jönnek föl északról déli irányba a magyar–szerb határhoz. Ezért a magyar határon a migrációs nyomás jelentősen megnőtt. Azért is kellett foglalkoznunk ezzel a témával, mert a napi illegális határátlépési kísérletek száma átlépte a százat a múlt héten. Tehát naponta több mint 100 illegális határátlépőt kell elfognunk, föltartóztatnunk, utána visszaszállítanunk, és ahogy a rendőrök mondják: kikapuznunk, tehát a tranzitzónából megnyitni számukra az utat, hogy visszatérhessenek Szerbiába. Ahhoz, hogy ezt a munkát el tudjuk látni, meg kell növelnünk, és erről döntöttünk is tegnap, a szerb–magyar határon szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök számát. Tehát új egységeket irányítottunk a határra, és új rendőröket vezényeltünk a térségbe. És beélesítettük a V4-ekkel kötött határvédelmi megállapodást, tehát ha szükség van rá, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok azonnal képesek segítséget nyújtani a számunkra. Mi pedig döntöttünk arról, hogy Macedóniának haladéktalanul segítséget nyújtunk, és egy rendőri kontingenst útnak is indítottunk Macedónia felé.

Ami a pénzügyminiszternek a gazdasági helyzetről, illetve kilátásokról szóló tájékoztatását illeti, a következőkben tudom Önökkel ismertetni. Először is megállapítottunk egy fantasztikus dolgot; van egy fantasztikus teljesítménye Magyarországnak, ez pedig az, hogy harminc év után először, a fiatalabbaknak mondom, hogy a rendszerváltoztatás óta először a foglalkoztatottak száma Magyarországon meghaladta a 4,5 millió főt. Erre harminc éve nem volt példa Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest több mint 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, és a foglalkoztatási arányunk is így meghaladta a 70 százalékot, ami ugyan egy szép teljesítmény, különösen, ha a tíz évvel ezelőtti állapotokkal vetjük össze, de én nem vagyok ezzel elégedett, mert szerintem az nem járja, hogy a csehek megelőznek bennünket, márpedig a csehek legalább egy orrhosszal megelőznek, és azt kértem a pénzügyminisztertől, hogy mindenképpen ő is tűzze ki célul, hogy a cseheket érjük utol.

A bruttó átlagkeresetek számait Önök nyilván ismerik, hiszen ezt nyilvánosságra hozták a hivatalok néhány nappal ezelőtt, 82 hónapja folyamatosan nőnek a bérek, és 2010 óta az átlagkereset is 80 százalékkal nőtt. Amit én ehhez hozzá szeretnék tenni, és fontosnak érzek, az, hogy Magyarországnak egy nemzeti és kereszténydemokrata kormánya van, és ebből az is következik, hogy a bérnövekedés aránya úgy, ahogyan egy kereszténydemokrata kormányhoz illik, a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Tehát mindenkinek nőttek a jövedelmei, de a legnagyobb arányban a legkevesebbet kereső emberek bére nőtt: a minimálbér 120 százalékkal, a szakmunkás bérminimum pedig 135 százalékkal. Mind a foglalkoztatás növekedését, mind pedig a bérnövekedést szeretnénk folytatni, mert a szegénység fölszámolásának nem látom más útját. És Önök is tudják, hogy a mi kormányunknak vállalt, sőt büszkén vállalt célkitűzése, hogy mi szeretnénk lenni az a kormány, az a pártszövetség, a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt szövetsége, amely a szegénységet fölszámolja Magyarországon.

Önök is látják, hogy a szegénység állapotáról szóló kérdések éles belpolitikai viták tárgyai Magyarországon. Ha az ember a magyar belpolitikából indul ki, akkor azt se tudja már, hogy mik a valóságos számok és adatok, ezért ezen a területen mi az Európai Unió Magyarországról készített számaiból indulunk ki, amelyek egyértelmű és világos változásokat mutatnak. Ezt szerintem Önök is ismerik: az unió szerint, idézem, 1,3 millió, tehát egymillió-háromszázezer emberrel kevesebb szegényünk van, mint korábban volt, és a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett emberek aránya is egyharmadára csökkent. Azonban, miután a szegénység ügyében az arányszámok nem nevezhetők sikernek, mert itt csak a nulla az elfogadható szám, ezért mindaz, ami történt, még nem elég. Most erről nem akarok külön beszélni, de tegnap meghallgattuk még a belügyminiszter urat annak a programnak az ügyében is, amelynek ő a felelőse, és amely a harminc legszegényebb, zömében cigányok lakta falu helyzetének javítását célzó program, és amelyet ő irányít és ő felügyel. Sőt, arról számolt be tegnap, hogy ezt a harminc falut, tehát ennek a programnak az ívét szélesítette, és újabb településeket vontak be ebbe a programba.

Tegnap hallhatták a külgazdasági minisztert, ezért hosszan erről nem akarok beszélni, csak alá akarom húzni a fontosságát a mondandójának, hogy 101 nagyberuházásról született döntés 2019-ben. Ez összességében 1.700 milliárd forintnyi beruházás. Ezt csak azért említem meg, mert ez minden idők legmagasabb beruházása Magyarországon. Nem volt még olyan év Magyarország történetében, amikor ekkora beruházás érkezett volna Magyarországra. Ebben egyébként mind a nagy külföldi, mind a nagy magyar beruházások benne vannak. Egy érdekességre szeretném fölhívni a figyelmüket, nem titkolom, hogy azért, mert visszaigazolását látom egy 2010-ben meghozott stratégiai kormánydöntésnek; ez pedig az, hogy az új munkahelyek Magyarországon az elmúlt évben 38 százalékban ázsiai beruházásokhoz kötődnek. Tehát az új magyar munkahelyek 38 százalékát 2019-ben olyan beruházások hozták létre, amelyek Kínából, Koreából és Japánból érkeztek Magyarországra. Azért mondtam, hogy ezt visszaigazolásnak tekintem, mert a meghirdetett keleti nyitás politikája a magyarországi beruházások tekintetében nyilvánvalóan érvényesül. Egyébként a koreaiak voltak a legnagyobb beruházók 2019-ben Magyarországon.

A versenyképesség kérdéséről most itt hosszabban nem kívánok beszélni, mert Önök tudják, hogy a magyar gazdaság az egyik vagy a legversenyképesebb Európában az adórendszerének és a beruházás-ösztönzési rendszerének köszönhetően. Amiről azonban szeretnék néhány szót szólni, az a 2020-as év, ami egy különleges év lesz, egy különösen izgalmas év lesz, azt gondolom, hogy a kormányzati munka szempontjából is és intellektuálisan is. Ennek az az oka, hogy a magyar gazdasági modell, amit 2010 után fölépítettünk, más, fontos, lényegi elemekben különbözik az eurózóna országainak gazdasági modelljétől: adórendszer, a beruházás-ösztönzés, a versenyképességet segítő intézkedések, a szociálpolitikai megközelítés, ezek mind mások a magyar modellben, mint az eurózónához tartozó nyugati országokban. És egészen eddig azt tapasztaltuk, hogy a magyar modell sikeres volt, de úgy volt sikeres, hogy közben az eurózóna országai is érzékelhető módon növekedtek. Ez a helyzet megváltozik 2020-ban. Tehát a mi elemzésünk szerint 2020-ban az eurózóna gazdaságainak növekedése megáll, és a kérdés az, hogy működik-e a magyar modell akkor is, hogyha az eurózónában nincs gazdasági növekedés? Erre a kérdésre senki sem tudja a választ. Reményei lehetnek mindenkinek, nekünk is vannak, de a pénzügyminiszter azt állítja, hogy egy külön gazdaságvédelmi akcióterv nélkül nem tudjuk elérni azt a célt, hogy legalább 2 százalékkal magasabb növekedés legyen Magyarországon, mint ami az Európai Unió átlaga, ezért egy gazdaságvédelmi akciótervet mindenképpen meg kell alkotni. Ez a munka folyik, és a februári országértékelő beszédemben szeretnék majd ennek a részleteiről szólni. Ezért tehát 2020 szakmailag, kormányzati szempontból, intellektuálisan és végső soron az emberek mindennapi élete szempontjából is egy különlegesen izgalmas év lesz.

Hoztunk néhány egészségügyi kérdésben is döntést, ezért ezeket csak röviden szeretném ismertetni. Tavaly azt állapítottuk meg, hogy több kihívással is szembe kell nézni, de a legnagyobb kihívás, ami a legközvetlenebb veszélyt jelenti a magyar egészségügyben, a szakdolgozók és a nővérek elvándorlása. Ezért azt tűztük ki célul, hogy őket meg kell tartani. Ezért egy összességében 2,5-3 év alatt mintegy 72 százalékos béremelés történik ezen a területen. Ennek az első lépése már meg is történt, azt hiszem, bejelentettük tegnap, januárban egy 14 százalékos és az év második felében pedig egy további, november 1-jétől egy 20 százalékos emelés következik majd be. Ettől azt reméljük, hogy az ápolónőket és az egészségügyi szakdolgozókat sikerül megtartanunk, akikre egyébként óriási csáberő irányul, hiszen számos nyugat-európai országban, különösen Németországban nem is csinálnak abból titkot, hogy szeretnék a jól képzett közép-európai munkaerőt az egészségügyből a saját országaikba a magasabb fizetések révén átcsábítani. Ez egy nagyon komoly kihívás, megpróbálunk ezzel a lépéssel erre válaszolni. Én azt értem, meg természetesnek is tekintem a politikában, hogy az emberek mindent egyszerre és azonnal szeretnének, de az emberek azt is tudják, hogy nem lehet mindent egyszerre és azonnal, ezért lépésekben kell haladnunk, tehát most az ápolónőket első helyre vettük. A fejlesztési forrásoknál is hoztunk egy döntést, és azt kértük a minisztertől, hogy csoportosítsa át a fejlesztési forrásokat 2020-ban, és mindent megelőző, első helyre tegye a kórházi várók, a kórtermek és az ahhoz kapcsolódó szociális helységeknek a felújítását. Az elmúlt években a legtöbb pénz kórházépületekre ment, műtőberendezésekre, kórházi eszközök beszerzésére és béremelésekre. Ezek mind fontos dolgok, de most elérkeztünk oda, hogy szerintem jogosak azok az észrevételek az emberek részéről, hogy azok a helyiségek, ahol ők fordulnak meg az egészségügyben, nincsenek rendben. Ezért elrendeltük tegnap, hogy minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani, és amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tudunk támogatni, ez a legelső ebben az évben. A harmadik dolog, amivel foglalkoztunk, a kórházadósság kérdése, ahol azt kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszék egy súlyos jelentést fogadott el. Az Állami Számvevőszék azért fontos intézmény, mert nem a kormány intézménye, kormányzati ellenőrzésre más intézményeket használunk, az Állami Számvevőszék a parlamentnek az intézménye. És miután a parlament részéről érkező jelentés az ÁSZ-jelentés, annak minden betűjét komolyan kell venni. És az ÁSZ-jelentés nem kevesebbet mondott, minthogy a kórházi adósságfelhalmozás nem bocsánatos hiba, tehát a kórházak eladósodottsága nem egy bocsánatos bűn és hiba, hanem egy komolyan veendő ügy, amit úgy hívnak, hogy fedezet nélküli kötelezettségvállalás, amely tilos a magyar állami intézményekben. És az Állami Számvevőszék arra szólított fel bennünket, ilyen értelemben a parlament, hogy ennek vessünk véget. És egyet is értek ezzel, mert szerintem is aggasztó, ha az ember azt hallja, hogy egy kórház vagy az a kórház, ami őt ellátja, el van adósodva. Úgyhogy ezért a minisztert utasítottuk arra, hogy ezt a gyakorlatot számolja föl, és 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat föl semmilyen adósságot, és a miniszternek fölkínáltuk azt a lehetőséget, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzésére és irányítására szükséges eszközökre, ha azok hiányoznának az ő kezéből, akkor tegyen javaslatot, és mi azt meg fogjuk a számára adni. Tehát minden eszközt megkap, hogy a kórházi adósságokat fölszámolhassa, és ennek meg is kell történnie. Ebben az évben már nem zárhatjuk úgy a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórházunk is adósságot halmoz föl. Azt zárójelben jegyzem meg, amit a miniszter úrnak is a figyelmébe ajánlottam tegnap, hogy az is kiderül a jelentésekből, hogy olyan nagy értékű, külföldi tulajdonú cégektől befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, amelyek egyébként ezeknél a cégeknél extraprofitot eredményeznek. Úgyhogy azt kértem, hogy kellő bátorsággal, itt nagy erők vannak, nagy testű halak mozognak a vízben, hogy kellő bátorsággal nyúljon oda ehhez a problémához, és ezt, legyen kedves, oldja meg. Január végéig erre vonatkozóan be is kell számolnia a tervezett intézkedéseiről.

Ami a klímavédelmet illeti, tegnap a kormány az ország energiastratégiáját és a klímastratégiáját egyben tárgyalta, mert Palkovics miniszter úr véleménye szerint ez a két kérdés csak együtt értelmezhető. Ezt mi elfogadtuk. Megismertük az éghajlatváltozási cselekvési tervet, amit a miniszter úr előterjesztett, és azt jóvá is hagytuk, és ha jól gondolom, akkor holnap a miniszter úr erről a nyilvánosságnak részletesen be is számol. Ezen kívül elfogadtuk az új nemzeti energiastratégiát, és az új nemzeti energia- és klímavédelmi tervet. Ennek a számtengerben úszó állításairól most nem szeretnék hosszan beszélni, hanem politikai értelemben annyit szeretnék mondani, hogy megállapítottuk, hogy nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás bekövetkezzen a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence egy alkalmas hely arra, hogy a legkonzervatívabb, tehát a számunkra legkedvezőtlenebb klímaváltozás esetén is képesek legyünk fönntartani a magyarok közös életét a Kárpát-medencében. Ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Tehát a Kárpát-medence képes arra, hogy megtermelje a szükséges élelmiszert, a Kárpát-medence képes arra, hogy szolgáltassa a szükséges ivóvizet, és képes arra, hogy tiszta környezetet teremtsen az itt élő emberek számára, ha szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz. És a következő években ezt az alkalmazkodást meg is kell kezdenünk. Át is tekintettük egyébként az ivóvízkészlet kérdését a tegnapi kormányülésen, és hoztunk néhány döntést, amely annak hosszú távú megőrzését segíti majd. A kiindulópontja egyébként Magyarországnak ebben az alkalmazkodási folyamatban nem kedvezőtlen, sőt ha ebben az összefüggésben lehet ilyet mondani, akkor kedvező. 21 olyan országot ismerünk a világban, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre úgy, hogy közben a szén-dioxid kibocsátását is csökkentette. 21 ilyen ország van a világ 200 országából, és Magyarország e közé a 21 ország közé tartozik, mert nálunk úgy nő a hazai termék, hogy közben a szén-dioxidkibocsátást 1990-től számolva 32 százalékkal tudtuk csökkenteni, és az energiafelhasználást is tudtuk csökkenteni harminc év alatt 15 százalékkal. Minden mutatóban, amely az európai államok összevetésére alkalmas, hogy ki hogyan teljesít klímavédelemben, azt tudjuk mondani, hogy Magyarország az első harmadban van. Tehát a klímabajnokságnak az élmezőnyéhez tartozunk. A magyarok nincsenek hozzászokva az olyan mondatokhoz, amit most fogok mondani, hogy megelőzünk olyan országokat, mint Németország, jól esik mondani, ezért most ezeket elmondom, megelőzzük Hollandiát, megelőzzük például az osztrákokat, ezeket az országokat mind-mind megelőzzük a klímavédelmi politika tekintetében. Ami a célokat illeti, Magyarországnak van egy lépésekre lebontott terve, amely arról szól, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé fogjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy a magyar energiarendszer úgy módosul, hogy az energia, a villamos áram nagy részét Paks fogja nyújtani, és a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lesz majd, és mindössze 10 százalék marad 2030-ra, amellyel úgy termelünk villamos energiát, hogy közben szén-dioxidot is termelünk. Nagy vita volt Magyarországon is arról, hogy csatlakozzon-e Magyarország azokhoz az országokhoz, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaságot céloznak meg. Végül is a szükséges számításokat elvégeztük, és azt állítjuk, hogy Magyarországot 2050-re klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni, de ehhez szükséges 50.000 milliárd forint. Ebből is látszik, hogy a klímavédelem egy rendkívül fontos dolog, de egyúttal rendkívül drága is, de lehetséges, és megéri, csak ezt az összeget elő kell teremteni. Most hosszú viták állnak előttünk, hogy hogyan kell, egész Európában hosszú viták állnak előttünk, hogy hogyan kell ezt előteremteni. Nekünk van négy szempontunk, ami alapján ebben a vitában Magyarország álláspontját majd képviseljük. Az első, hogy a klímarongálókkal kell első helyen megfizettetni a klímasemleges gazdaságnak a költségeit, ezek a nagy szennyező országok és a nagyvállalatok, tehát a teher nem eshet a kicsik vállára. A második, hogy úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára se. A harmadik, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió következő költségvetésében nem fogadható el, hogy a kohéziós alapokból vegyük el a pénzeket, és tegyük át klímavédelmi célokra, mert ez azt jelentené, hogy a szegényektől vesszük el a klímaváltozás elleni harchoz szükséges forrásokat. És a negyedik pedig, hogy nyíltan ki kell mondani, az unió egyébként sokat tett ennek érdekében az elmúlt néhány hónapban, tehát az Európai Parlament is fogadott el ilyen határozatot, és az Európai Tanácsnak is van már olyan dokumentuma, amely világossá teszi, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni Európában, illetve az atomenergia használatát nem korlátozni kell, hanem támogatni. Most a kormány a tegnapi döntés után ki fog dolgozni egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet, ezt szintén februárban fogom majd bemutatni, ezek majd intézkedéseket tartalmaznak, tehát nem stratégiai irányokat, hanem konkrét intézkedéseket. Ezeknek a teljes listája, meg azok háttérszámításai még nem állnak a rendelkezésemre, ezen dolgozunk, de van néhány dolog, amit biztosan mondhatok, ezért meg fogok most említeni két-három konkrét példát. Biztosan szerepelni fog a klímacselekvési tervben az a szándékunk, hogy 2022-től a városi közlekedésben minden városban csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani. Biztosan szerepelni fog benne, hogy a következő két év során, Magyarországon minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni és fel kell számolni. Ehhez az eszközöket most élesítjük. És az is biztos, hogy még ebben az évben olyan döntéseket kell hozni, amellyel mentesíthetjük a folyóinkat a műanyag PET palackoktól, amelyek időnként elárasztanak bennünket. És van egy tervünk, amelynek a részletein még sokat kell dolgoznunk, ez a műanyag csomagolóanyagok kivezetésének a terve, de remélem, februárban már erről is mondhatok többet. Ezek voltak a legfontosabb kormánydöntések.

Ha összefoglalóan kell az előttünk álló évről mondanom Önöknek valamit, a tegnapi kormánydöntések fényében megrajzolnom egy képet, akkor azt mondhatom, hogy a 2019-es év még választási év volt Magyarországon. A választási időpontok miatt nem a 2018-as év volt csak választási év, hanem a 2019-es is, hiszen volt két választásunk: egy európai parlamenti meg egy önkormányzati, de az önkormányzati választással a választási év az lezárult. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon, és nem pedig a választásokról. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kampányidőszak véget ért, és a kormány a maga részéről politikai kampányban, választási kampányban legközelebb majd 2022. január 1-je után vesz részt. Addig minden erőnket a kormányzás – mondjuk úgy, hogy – aprómunkájára, az országépítés lépéseire, aprómunkáira fogjuk majd összpontosítani. A magyar történelemben, ha Önök emlékeznek a tanulmányaikra, szerintem függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszerben jártunk iskolába, ez az állítás igaz volt, mindig kétfajta korszak váltotta egymást: voltak országépítő meg országvesztő korszakok. Most 2010 óta mi úgy érezzük, egy országépítő korszak van Magyarországon, a következő két évben pedig ezt az országépítő munkát szeretnénk erősíteni, gyorsítani és a teljesítményünket növelni. Sűrű és munkás kétévnyi kormányzás áll előttünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, ennyit mondhattam a tegnapi kormányülésről. Ha van kérdésük, akár ehhez kapcsolódóan, akár bármilyen más témában, azért vagyok itt, hogy a rendelkezésükre álljak. Köszönöm szépen a figyelmüket!

A svájci Szövetségi Egészségügyi Hivatal (BAG) bejelentette, hogy Svájc területén is kimutatták a koronavírus (COVID-19) fertőzést. 2020. február 25. óta több személy esetében is megerősítették a vírusfertőzést.

A koronavírus svájci helyzetéről a svájci Szövetség Egészségügyi Hivatal alábbi honlapján található folyamatosan aktualizált információ:

https://www.bag.admin.ch/bag/de/home/krankheiten/ausbrueche-epidemien-pandemien/aktuelle-ausbrueche-epidemien/novel-cov.html

A BAG honlapján elérhető magyar nyelven is a koronavírussal kapcsolatos svájci tájékoztató anyag:

https://bag-coronavirus.ch/wp-content/uploads/2020/04/200403_Faktenblatt_Migration_Coronavirus_Ungarisch_V09_final.pdf

Az Infoline Coronavirus elnevezésű, 24 órás üzemmódban működő, +41 58 463 00 00 svájci telefonszámon német, angol, francia és olasz nyelven kérhető tájékoztatás a vírushelyzetről.

A vírus emberről emberre is terjed, ismert gyógymódja jelenleg nincs, jelenleg csak a tünetek kezelését tudják megoldani. A vírus elleni védekezéshez szükséges védőoltás kifejlesztése folyamatban van. A megbetegedés kellő körültekintéssel kerülhető el, az ellene való védekezés a higiéniai szabályok fokozott betartásával lehetséges (gyakori és alapos kézmosás, fertőzött személyekkel való érintkezés elkerülése, nyers vagy ismeretlen eredetű hús- és tejtermékek fogyasztásának mellőzése).

További információ: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/koronavirus

Liechtenstein Egészségügyért Felelős Minisztériuma közleményt adott ki arról, hogy 2020. március 3-án az országban megjelent a koronavírus fertőzés, amelyet azóta több személy esetében is megerősítettek.

További információk az alábbi honlapokon érhetőek el:

https://www.regierung.li/coronavirus

https://www.llv.li/inhalt/118724/amtsstellen/coronavirus-wuhan-2019_ncov

A magyar kormány operatív törzset hozott létre az új koronavírus elleni küzdelem érdekében.
Ezen a honlapon hiteles és naprakész információkat találnak a hatósági intézkedésekről, a megelőzéshez szükséges lépésekről és teendőkről a panaszok esetén.

Tovább a honlapra: KLIKK

A berni Konzuli Hivatalt érintő ügyekkel (pl. útlevél, személyi igazolvány, hazai anyakönyvezés, beutazási feltételek, okiratbeszerzés) kapcsolatos személyre szóló tájékoztatás céljából - telefonvonalaink túlterheltségére tekintettel - kérjük, hogy e-mailben, az alábbi címre szíveskedjenek megkereséseiket intézni: consulate.brn@mfa.gov.hu .

„Tisztelettel arra kérek minden külföldön tartózkodó és onnan hazatérni szándékozó honfitársunkat, hogy haladéktalanul intézkedjenek a hazautazásukról, mert a nemzetközi légi forgalom egyre szigorúbb korlátozásai rövid időn belül teljesen ellehetetlenítik azt.” - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

A Konzuli Szolgálat továbbra is minden lehetséges módon segíti a külföldön bajba jutott magyar állampolgárokat.

Ismeretlen elkövetők a COVID19 vírus által generált helyzetet kihasználva próbálnak csalást elkövetni. Több esetben előfordult, hogy közvetlenül külföldi egészségügyi intézményeket, gazdasági társaságokat kerestek meg létező, vagy fiktív, esetleg felszámolás alatt álló vállalkozások nevében eljáró személyek, azzal, hogy nagy tételben rendelkeznek egészségügyi védőfelszereléssel (általában arcvédő maszkokkal), melyeket értékesítenének. A tranzakció lebonyolítása érdekében előleget kérnek, az eszközök azonban különféle indokokra való hivatkozással nem érkeznek meg a rendeltetési helyre. Tekintettel arra, hogy a bűncselekmények, még ha kísérleti szakaszban maradnak is, alkalmasak arra, hogy a magyar üzleti szereplők hitelességébe, illetve a magyar gazdaság megbízhatóságába vetett bizalmat a külföldi partnerek előtt aláássák, kérjük, hogy a hasonló megkeresések kezelése során a fokozott figyelemmel járjanak el. Amennyiben további információra vagy segítségre van szükség, a misszió külgazdasági attaséja áll szíves rendelkezésére.

A koronavírus-járvány kitörése óta a zermatti turisztikai hivatal szervezésében – a remény és kitartás szimbólumaként - minden nap képeket vagy zászlókat vetítenek ki a Matterhorn hegyére, mintegy 1.000 m-es nagyságban. Április 24-én éjszaka a magyar nemzeti lobogót vetítették ki Svájc legismertebb hegycsúcsára a magyar néppel való szolidaritás jegyében. A díszkivilágítás fotói letölthetők az alábbi weboldalról: https://www.zermatt.ch/…/Pre…/Illumination-of-the-Matterhorn .

© Light Art by Gerry Hofstetter / Foto Michael Portmann

Kecskemétet választotta első ipari kapacitású üzemének helyszínéül a Flisom. A svájci technológiai vállalat ultra vékony, könnyű és rugalmas napelemeket fog gyártani az elérhető legmodernebb technológiájával. Ezek a flexibilis napelem panelek 98 százalékkal könnyebbek a piacon elérhető más hasonló termékeknél. A Flisom innovatív termékeit felhasználják többek között az építőiparban, a járműiparban, a repülőgépiparban és az űriparban is.

A svájci Flisom AG-t 2005-ben alapította Zürichben a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet Szilárdtest Fizikai Laboratóriuma (ETH Zurich). A technológiai vállalat alapvetően napelem technológiákkal foglalkozik, az ágazat csúcstechnológiáját jelentő termékük az eFilm, ami lényegében egy „napelem fólia", amelynek keretében a napelem panelek már egy ultra vékony műanyag filmrétegre vannak „nyomtatva". A Flisom Svájcban piacvezetőként saját fejlesztésű technológiát alkalmaz a flexibilis napelem-panelek tervezett gyártásához, melyek 98 százalékkal könnyebbek a piacon elérhető napelem-paneleknél. A flexibilis napelem-panelek természetükből adódóan eltérő felületekre felszerelhetőek, úgymint például könnyűszerkezetes háztetők, épülethomlokzatok vagy egyéb hajlított felületek, ezáltal napelemeiket felhasználják többek között az építőiparban, a járműiparban, a repülőgépiparban és az űriparban is.

A vállalat Kecskeméten létesíti első nagy kapacitású gyártóegységét. A mintegy 12,5 milliárd forint (40 millió euró) értékű beruházás keretében felépülő 50 MW-os üzem segítségével szolgálják majd ki a rohamosan növekvő piaci igényeket, egyben 140 új munkahelyet is létrehozva.

(HIPA)

„Bevallom, hogy ezt a turáni törzset éles ellenszenvvel szemléltem és szemlélem ma is. Miként rokonaik, a törökök sokat romboltak és semmit sem alkottak. Budapest hamis város minden eredetiség nélkül. Századokon át a magyarok elnyomták nemzetiségeiket. A szabadulás és a megtorlás órája elérkezett” – írta – 1919-ben – Harold Nicolson angol diplomata, akinek jelentős szerep jutott a trianoni határok megállapításánál.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés!

Mit tudott ez a diplomata Magyarországról? Szent István államalapításáról, első királyunknak az Intelmeiben megjelenő bölcsességéről, Szent László vitézségéről, Hunyadi János bátorságáról, a világraszóló nándorfehérvári diadalról?

Mit tudott Mátyás reneszánsz udvaráról, Európában párját ritkító könyvtáráról és annak kódexeiről, a reformkor szellemi óriásairól, 1848-as szabadságharcunkról, vagy az első világháborút megelőző fél évszázad gazdasági lendületéről, tudományos vívmányairól?

Nicolson minderről keveset tudott. De a magyarok jövőjét – a döntésben részt vevő diplomataként – mégis alapvetően befolyásolta.

Tisztelt Ház!

Száz évvel ezelőtt ezen a napon – június 4-én – Magyarország gyászolt.

Budapest is feketébe öltözött. A zászlókat félárbócra eresztették. Az újságok gyászkeretben jelentek meg. Az üzletek zöme, az iskolák és a hivatalok zárva voltak. A buszok és a villamosok megálltak. A fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok. A magyarok öt percig csendben álltak.

A veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni.

1920-ban Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Népessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre. Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került.

Arról kevesebbet szoktunk beszélni, hogy milyen gazdasági gyarapodást tört derékba Trianon. Általános iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy Széchenyi Istvánnak milyen szerepe volt a budapesti első hengermalom megépítésében. Arról viszont ritkábban szólunk, hogy 60 évvel később, a századfordulón Budapest Európa legnagyobb malomipari központja. A világon is mindössze az egyesült államokbeli Minneapolis előzi meg.

A magyarországi gépipar dinamikus fejlődéséről sem szoktunk beszélni. Pedig van mire büszkének lennünk. 1873-ban készül el az első hazai gyártású mozdony, 27 évvel később már az ezredik gördül ki a gépgyárból.

A magyarországi mezőgazdasági gépgyártás 30-40 év alatt képessé válik minden olyan eszköz és gép gyártására, amire a mezőgazdaságnak szüksége van.

Világszínvonalú villamossági ipar. Dinamikus városi és vasúti infrastruktúra-fejlesztés. Budapestnek igazi világvárosi arculatot adó köz- és magánépületek. (A budapesti földalatti megépítését Európában csak a londoni előzi meg. A Parlament épületét 1904-ben adják át.)

Tisztelt Ház!

Az országot ért veszteség és a gazdasági lendület megtörése mellett szólnunk kell az embereket közvetlenül ért veszteségről is.

Magyarországon 1918 és 1920 között több erőszakhullám söpört végig. Még nem volt trianoni döntés, még nem voltak új határok, de a Kárpát-medencében „háború utáni háború” dúlt. Először „csak” szabadcsapatok randalírozása, feltört magtárak, lángoló kastélyok, etnikai vagy szociális alapú leszámolások. Majd a megszálló cseh, román, szerb csapatok brutalitása. Sortüzek, önkényeskedések, fosztogatások, nők megbecstelenítése. Menekülésre kényszerített százezrek. Munkájuktól, állásuktól, megélhetésüktől megfosztott ottmaradók. Földjüket, házukat, ingóságaikat elvesztő emberek. Rettegés, félelem, megaláztatás, kettészakított települések.

Amikor Trianonról beszélünk, ma már a negyedik generáció teszi fel ugyanazokat a kérdéseket: elkerülhető lett volna-e a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan?

A korszakot vizsgáló történészek közül sokan osztják a véleményt, hogy a 20. század elején – bár minden ország vezetője a békéről beszélt – valójában mindenki a háborúra készült.

Az Oszmán Birodalom hanyatlása, a Balkánon keletkező politikai vákuum, a cári Oroszország terjeszkedése, a pánszláv gondolat erősödése, Németország növekvő ereje, Franciaország Elzász elvesztése miatt érzett revansvágya, a nemzetiségek önállósodási törekvései mind ebbe az irányba mutattak.

Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követően az Osztrák–Magyar Monarchia úgy kalkulált, hogy Szerbiával való konfliktusa lokális marad, legfeljebb a Balkánra terjed ki. 

Ezt támasztották alá az előző 50 év európai tapasztalatai. Bécs azt hitte, Németország kiállása a Monarchia mellett távol tartja Oroszországot. Szentpétervár pedig azt hitte, az orosz mozgósítás meghátrálásra készteti a Monarchiát. Berlin azt hitte, hogy Anglia semleges marad, és ez visszatartja Franciaországot.

Mindenki tévedett.

Magyarország miniszterelnöke, Tisza István eleinte ellenezte a hadbalépést. Úgy vélte, hogy az oroszok, a szerbek és a románok elleni egyidejű háború esetén nem jutna elegendő erő Erdély megvédésére. Egy várható győzelem pedig felbillentené a Monarchia kényes etnikai egyensúlyát. Két hét huzakodás után Bécs „meggyőzte” Tiszát, aki a háborúról döntő minisztertanácsi ülésen már csak ahhoz ragaszkodott, a Monarchia jelentse ki, nincs szándékában szerb területek bekebelezése.

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, Magyarország hadviselő fél lett. A háború rövid idő alatt világháborúvá terebélyesedett. Négy évnyi háborúskodás után Magyarország – vesztes félként – a súlyos büntetést nem kerülhette el. Miért?

Miután a német villámháborús stratégia csődöt mondott, és a háború egyre több forrást emésztett fel, az antant és a központi hatalmak is az addig „semleges” országok hadba lépését erőltették. A semlegesek – Olaszország és Románia – hadba lépését azonban olyan területi igények elismerésével kellett megvásárolniuk, amelyeket csak az ellenfél teljes katonai összeomlása esetén lehetett érvényesíteni. Olaszország Dél-Tirol, Isztria, Dalmácia nagy részének, az Oszmán Birodalom területei egy részének megszerzése és az afrikai gyarmatok bővítésének reményében lépett be a háborúba Anglia és Franciaország oldalán. Romániának pedig – már 1916-ban – Bukovinát, Erdélyt és Magyarország keleti részének jelentős részét ígérte az antant.

Ma már inkább csak történelmi érdekesség, de a hadbalépés után két évvel – 1918. május 7-én – Románia békét kötött Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával. Ennek is megvolt az ára. A korábban megkaparintott besszarábiai területek megtartásának jóváhagyása. Fél év múlva azonban Románia – amikor Németország lényegében már kapitulált – felrúgva a különbékét, ismét hadba lépett az antant oldalán a korábban kért területek megszerzése reményében.

1918-ra három olyan monarchia végzete teljesedett be – Német Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, cári Oroszország –, amelyek a korábbi évszázadokban döntően befolyásolták Európa hatalmi viszonyait.

Franciaországnak – a korábbi szövetséges Oroszország kiesése után – új szövetségesekre volt szüksége Németország erejének ellensúlyozásához. Ráadásul a bolsevikok terjeszkedésének megakadályozásához nélkülözhetetlen volt egy ütközőzóna.

Az új szövetségnek ára volt. Ezt az árat a győztes hatalmak a vesztesekkel, főként Magyarországgal fizettették meg.

Tisztelt Ház!

Intelmeiben Szent István arra figyelmezteti fiát, hogy mértéken felül senkit se büntessen.

Az első világháborút öt ország fejezte be a vesztesek oldalán. Vessük össze Németország és Magyarország büntetésének mértékét. Míg Németország területének13 százalékát veszítette el, addig Magyarország területének 67%-át, azaz kétharmadát. Míg Németország lakosságának közel 4 (4!!!) százaléka került más ország fennhatósága alá, addig ez Magyarország esetében a lakosság csaknem 60 százalékát jelentette.

És rögzítsünk még néhány tényt: Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg; álláspontját, érveit a békefeltételek megfogalmazása során nem mondhatta el. A külügyminiszterek tanácsa mindössze egyetlen ülést szentelt a magyar határok ügyének. Érdemi vita nélkül hagyta jóvá a két előkészítő bizottság jelentését. (Ezért volt jelentős szerepe az olyan figuráknak, mint a beszéd elején idézett Nicolson.) A népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Amikor a magyar delegáció Párizsba érkezett, Wilson amerikai elnök már nemcsak elveinek, de a tárgyalásoknak is hátat fordított; az amerikaiakat párizsi nagykövetük képviselte a meghallgatásokon. Apponyi Albert, a magyar delegáció vezetője mindössze egy beszéd megtartására kapott lehetőséget. Vitára, érvek felsorakoztatására, dokumentumok nyilvános bemutatására nem kerülhetett sor.

Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek. Jóval korábban. Sunyi háttértárgyalásokon. Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk.

Száz év elteltével joggal tehetjük fel a kérdést: békét hozott-e Trianon? Nem, két évtizeddel később az öldöklés folytatódott. Segítette-e a térség – Közép-Európa és Kelet-Európa – gazdasági fejlődését? Nem. Csökkentette-e az etnikai feszültségeket a térségben? Nem. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált. Ezzel újabb viszálykodás magvait hintette el. Ráadásul sem a német nemzeti szocializmus, sem az orosz bolsevizmus későbbi térnyerését nem tudta megakadályozni.

Churchill a háborúról írott visszaemlékezéseiben így írt erről: „… egyetlen olyan népe vagy tartománya sincs a Habsburgok birodalmának, amelynek függetlensége elnyerése ne hozott volna olyan kínokat, amelyeket hajdani költők és teológusok a kárhozottaknak tartottak fenn.” 

Tisztelt Ház!

Az utolsó kérdés amit fel kell tennünk: igazságos volt-e a trianoni döntés? Az, hogy mi, magyarok igazságtalannak érezzük, érthető. De mit gondolnak mások?

Harold Nicolson, akinek szavait beszédem elején idéztem, és aki magyarbarátsággal nem vádolható, évekkel később a következőket írta: „ A román igények bizottsága (…) csak Erdélyben gondolkozott, a cseh igények bizottsága Szlovákia déli határára összpontosított… ez a két, egymástól teljesen elkülönült bizottság olyan területi és népességi veszteségeket kényszerített Magyarországra, amelyek a maguk összességében igen súlyosak voltak. Ha a munkát egy magyar bizottság kezében összpontosítják, nem csupán szélesebb határövezet lett volna vita tárgya, hanem azt is látták volna, hogy a területi cessziók összessége sokkal több magyart helyez idegen uralom alá, mint amennyi az önrendelkezés elvével összeegyeztethető.”

De idézhetnénk Anglia akkori miniszterelnökét, Lloyd George-ot is: „Sosem lesz béke Délkelet-Európában, ha minden most létrejövő kis állam határain belül nagyszámú magyar kisebbség lesz. Ezért a béke irányadó elvének javaslom, hogy amennyire emberileg lehetséges, a különböző népfajokat csatolják anyaországaikhoz, és ennek az emberi kritériumnak elsőbbséggel kell rendelkeznie a hadászati, gazdasági vagy közlekedési megfontolásokkal szemben…”

És végül idézzünk Francois Mitterand-t, Franciaország szocialista köztársasági elnökét, aki 1992-ben a következőket mondta: „E század valamennyi békeszerződése, és különösen az 1914–1918-as háború nyomán sarjadt békeszerződések, kezdve a versailles-in, de az 1945-ös és az azt követő békeszerződések is igazságtalan békeszerződések, melyek a győztes dicsőségének vagy hatalmi vágyának, vagy közvetlen érdekeinek kielégítése érdekében mindig tagadták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. A következő háború drámája mindig az előző békeszerződések rendelkezései közé íródott.”

Tisztelt Megemlékezők!

Mindarról, ami Trianon előtt és után történt, idézhetném Adyt, József Attilát, Kosztolányit. Juhász Gyulát, Babitsot, Karinthyt. Krúdyt, Móriczot, Reményiket. Kós Károlyt, Szerb Antalt, Márait. Külön megemlékezést szánhatnánk az igazságtalanság miatt érzett fájdalmuknak.

Most mégsem tőlük, hanem egy a trianoni döntés után született és 1948-ban Ausztráliába menekült költőtől, Ruttkay Arnoldtól idézek néhány verssort:

„Mi kell még…?
Nem volt elég a hétpecsétes Békeokmány,
Az ingyen kapott ősi föld…?
Nem volt elég a sebtében meghúzott országhatár,
Kertek végében a málnabokor mögött?
Kevés volt talán,
A lehullott utcatábla,
Átköltött térkép,
Eldőlt szobor…?
Az anyanyelv már rég a föld alá költözött,
Suttogva szólt a zsalugáterek mögött.
Bezárt az ódon iskola,
Elhalt a dal,
Kidőlt a harangláb.
Az emlékek is reszketve féltek.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A századik évfordulón indokolt, hogy a saját házunk előtt is söprögessünk.

A világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország amúgy is tragikus helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította. Ebben a szűk két éves időszakban a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak.

A patópáloskodás, a hiú ábrándok kergetése, a kulturális fölényben és a történelmi érdemekben való alaptalan bizakodás lehetetlenné tette az amúgy is igencsak szűk mozgástér kihasználását. 1918-19 fordulóján hol voltak a titkosszolgálati jelentések az antant és a későbbi kisantant országainak háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól? Hol volt az elemi önvédelmi ösztön a hadsereg újjászervezésére, a határok megvédésére? Hol volt a diplomáciai háttérmunka, a személyes kapcsolatok latba vetése, érveink megismertetése legalább az etnikai határok elfogadtatásáért?

Azt gondolni, hogy elég lesz az elvszerűség a kufárokkal, a zsákmányszerzési törekvésekkel szemben, nem látni, hogy a háttérben milyen politikai és gazdasági üzletek köttettek, több volt, mint politikai vakság. Súlyos felelőtlenség.

Károlyi Mihály egyetlen dolgot megtehetett volna: egyben tartja a hadsereget és erős karhatalmat épít ki. Ez védelmet jelenthetett volna az országba betörő csehek és románok ellen. És lehetőséget a kommunisták elszigetelésére.

Ha Apponyi előadása – akkor, amikor már minden eldőlt – fel tudta kelteni a brit miniszterelnök érdeklődését és kiváltani az olasz miniszterelnök szimpátiáját, vajon egy időben elkezdett kitartó, szívós politikai és diplomáciai háttérmunka nem mérsékelhetett volna-e valamit a veszteségekből? 

Tisztelt Ház!

Vesztes háború, két forradalom okozta káosz. Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei. Csőd szélére jutott állam.

De a nemzet élni akart. Hozzá kellett fogni az ország újjáépítéséhez.

A munka Bethlen István kormányára várt. Bethlenről – aki tagja volt a párizsi békeküldöttségnek – Bryan Cartledge angol történész így írt: „… a háború utáni időszakban feltűnően hiányoztak a tehetségek, Bethlen István volt az egyetlen megfelelő képességű férfi, aki hatékonyan tudta képviselni Magyarországot az európai politika színpadán. A párizsi békekonferencián, amikor ott inaskodott a nemzetközi politika közelében, jól megtanulta a leckét. És a tanultakat hatékonyan alkalmazni is tudta.”

Bethlen István – aki 1921-ben lett Magyarország kormányának vezetője – miniszterelnöksége első évében keresztülvitt az országgyűlésben egy törvényt, ami kimondta a Habsburgok trónfosztását. Elérte a soproni népszavazást, ezzel az Ausztriának átadandó népesség 55 ezer fővel csökkent. Ellentmondást nem tűrően teremtette meg először a politikai stabilitás, majd a gazdasági kilábalás feltételeit. Csökkentette Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. A Népszövetség támogatásával sikerült a gazdaság újraindításához szükséges kölcsönhöz jutnia. A magyar piacot védő vámokat vezetett be.

Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Már 1925-től minden évben költségvetési többletet ért el a kormány, és jelentősen növelni tudta az oktatásra és a közegészségre fordított összegeket. Klebelsberg nagyívű oktatás- és kultúrpolitikájának ez biztosította a pénzügyi alapjait. 1929-re az ipari termelés 12 százalékkal haladta meg az 1913-ast. Nem Magyarországon, nem a magyar embereken múlt, hogy a gazdasági világválság megakasztotta ezt a lendületet.

Tisztelt Ház!

Eltelt száz év. Telve fájdalommal, újabb veszteségekkel, sok-sok tapasztalattal. Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, figyelmen kívül hagyva, hogy amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel szomszédaival szemben. Sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.

Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat.

Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk.

Nekünk egymás javára, és nem egymás ellenében kell dolgoznunk. Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk.

Ám beszéljünk világosan, fogalmazzunk egyértelműen! Nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében. Senki sem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk – ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak –, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak.

Tisztelt Ház!

Ezt a napot – június 4-ét – 10 éve úgy hívják, a Nemzeti Összetartozás Napja.

Az elmúlt 10 évben az volt a célunk, hogy végre építsünk ott, ahol annyi évtized csak rombolni tudott. Hogy a nemzetpolitika nemes fogalmát megtöltsük tartalommal, és az egyszerűsített honosítással erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Hogy támogassuk a határainkon túli kis magyar közösségeket éppúgy, mint a nagy intézményi hálózatokat. Hogy képzésekkel, támogatásokkal fejlesszük a határontúli magyar vállalkozások versenyképességét, megújítsuk az egyházi, közösségi élet színtereit.

10 éve azon dolgozunk: hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges. Hogy helyrehozzuk, megmentsük veszni indult közös értékeinket, felújítsuk a meggyötört műemlékeket. Hogy közös forrást biztosítsunk közös célokra.

Aki a jövőben is így cselekszik, nemcsak azt nézi majd, ami egykor volt, hanem látja is mindazt, amink most is van. A komáromi Selye János Gimnázium érettségiző magyar diákjait. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány házainak lakóit, nevelőit. A ráti Szent Mihály Gyermekotthonban magyarul éneklő fiatalokat. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola tanár szakos hallgatóit. A nagykaposi óvodásokat. Az Újvidéki Művészeti Akadémia ifjú tehetségeit. A csíksomlyói Hármasoltár körül összegyűlő fiatalokat.

A magyar Országgyűlés 10 év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat. 10 év munkája hála istennek ma már termőre fordult.

Széchenyi István Hitel című könyvében írta: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!”

Apponyi Albert a trianoni feltételek elfogadásáról szóló parlamenti vitában – itt, ebben az épületben – Széchenyire utalva, így lelkesítette az Országgyűlés tagjait: „Magyarország nem volt, hanem lesz!”

Tisztelt Ház!

Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk. A jövőben bizakodva mondhatjuk: a magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is.

(Köztársasági Elnöki Hivatal)

Debrecenben építi fel közép- és kelet-európai gyártóüzemét a svájci központú Sensirion - jelentette be a beruházás hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Magyar Levente közölte, hogy a műszergyártó Sensirion csúcstechnológiát fog előállítani a hajdúsági megyeszékhelyen.

Üdvözölte a bejelentést azért is, mert Debrecennel mint a leggyorsabban fejlődő magyar várossal "komoly tervei vannak a kormánynak". A beruházás nem a versenyképességi támogatásra épít, hiszen a vállalat már a válság előtt döntött, miután a térség más országaiban is megvizsgálta a lehetőségeket - hangsúlyozta az államtitkár.

A kormány ettől függetlenül bővíti a fejlesztésre készülő cégek támogatását, hamarosan pályázat jelenik meg a 800 ezer eurónál nagyobb összegű befektetések ösztönzésére, és összesen legalább 50 milliárd forint jut a külföldön beruházó magyar vállalkozásoknak is - tette hozzá.

Magyar Levente úgy fogalmazott, hogy a válság hatásait nem kivédeni kell, hanem kihasználni, hiszen ilyenkor érdemes nagyot, másoknál nagyobbat lépni. Ha sikerül a magyar cégeket támogatva jelentős külföldi működőtőkét is Magyarországra vonzani, akkor 2020 kiemelkedő beruházási aránnyal érhet véget, jövőre pedig folytatódhat az erőteljes gazdasági növekedés - mondta.

A Sensirion alelnöke a bejelentés alkalmából köszönetet mondott a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA), valamint az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központnak, hogy segítettek megtalálni a legmegfelelőbb beruházási helyszínt. Johannes Bleuel szerint az új telephely hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat növekedése 20 év után is folytatódjon.

A Sensirion ugyanakkor nem csupán a gyár termelési kapacitására, hanem a Debreceni Egyetemre, és a helyi szakképzésre számít - tette hozzá.

Elmondta, hogy a Sensirion elsősorban környezetvédelmi szenzorokat készít. Ilyen berendezésekkel működik szinte minden készülék, amelyben a levegő minőségét kell mérni, de orvosi műszerekhez is készítenek szenzorokat, így például az elmúlt hónapokban Magyarországra érkezett lélegeztetők is Sensirion-érzékelőkkel működnek.

A Sensirion Kft. ügyvezető igazgatója szerint a beruházás jó helyre került, hiszen Debrecen kiváló helyszín a feltörekvő vállalatok számára. A fejlődésre a leendő munkatársaknak is készen kell állniuk, hiszen a vállalat bevételének csaknem a negyedét kutatási-fejlesztési célokra fordítja - tette hozzá Ábrahám László.

Az 1998-ban alapított Sensirion csaknem 800 alkalmazottat foglalkoztat, éves árbevétele mintegy 200 millió euró. A vállalat Svájcon kívül Kínában és Dél-Koreában is működtet üzemet, Svájcon kívül ugyanakkor a debreceni lesz az egyetlen európai telephelye. A magyarországi leányvállalatot az idén jegyezték be, fő tevékenysége a nyilvántartás szerint mérőműszerek gyártása lesz.

A Sensirion honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint a gyártás 2021 második felében kezdődhet. Kezdetben a debreceni üzem csaknem 50 munkahelyet kínál majd, de 2025-ig ennek a többszörösével számolnak.

(MTI)

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRVÉNYES UTAZÁSI KORLÁTOZÁSOKRÓL (MAGYARORSZÁG)

2021.07.01.

A polgári légijárművel történő beutazás esetét kivéve Horvátország, Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia területéről állampolgárságtól és a koronavírus elleni védettségtől függetlenül járványügyi korlátozás nélkül be lehet lépni Magyarország területére, azonban a beutazás egyéb, általános feltételeivel (pl. érvényes úti okmány) rendelkezni kell.
  

További részletes információkat a légi úton, illetve Ukrajna területéről történő beutazás esetére az ORFK alábbi honlapja tartalmazza:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/covid-19-utazasi-informaciok/utazok-figyelmebe-ajanljuk-a 

További kérdés esetén javasoljuk az ORFK alábbi, Gyakori kérdések és válaszok a határátlépéssel kapcsolatban tájékoztatóját is:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/hatarrendeszet/gyakori-kerdesek-es-valaszok-a

2020. szeptember 10-én került sor Magyarország Berni Nagykövetsége szervezésében a genfi Sisi szobor hagyományos koszorúzására, a királyné halálának 122. évfordulója alkalmából. A megjelenteket Nagy István nagykövet képviseletében és megbízásából Dr. Czékus Bálint elsőbeosztott köszöntötte, majd az emlékezés koszorúját Dr. Horváth Zsuzsannával, Magyarország genfi ENSZ és WTO Képviseletének vezetőjével közösen helyezte el a szobornál. Az eseményen mintegy hatvan megemlékező vett részt, köztük a Genfi Magyar Egyesület, a Genfi Magyar Kulturális Központ, a genfi Studio Kodály vezetői és tagjai, az Association des Fêtes Costumées hagyományőrző egyesület korhű ruhába öltözött tagjai.

A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram (továbbiakban: Ösztöndíjprogram) célja a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatása.

Az Ösztöndíjprogram működtetéséért a külpolitikáért felelős miniszter felel, lebonyolítását a Tempus Közalapítvány látja el.

A program – az Európai Unió tagállamai, a Szerb Köztársaság és Ukrajna Kárpátalja megye kivételével – a világ minden országában élő magyar diaszpóra közösségre kiterjed.

A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram pályázat meghirdetésére első alkalommal 2020. év végéig kerül sor a 2021/2022. tanévre történő felvételi jelentkezés érdekében.

További információ ezen a linken vagy a következő honlapon: 

http://studyinhungary.hu/study-in-hungary/menu/scholarship-programme-for-the-hungarian-diaspora.html

2020. március 15-e alkalmából Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést adományozta Dr. Patrick Philipp Streiffnek, az Egyesült Metodista Egyház Közép- és Dél-Európai Centrálkonferenciája püspökének. A Lovagkereszt átadására Magyarországon a koronavírusjárvány miatt nem kerülhetett sor, ezért a kitüntetést Nagy István nagykövet 2020. október 6-án adta át a berni Magyar Nagykövetség épületében.

Dr. Patrick Philip Streiffet 1984-ben szentelték fel lelkésznek Svájcban, szolgálati helyei voltak: Lausanne-Vevey, Neuchâtel és Biel. 1988-ban a Lausanne-i Metodista Teológiai Központ igazgatója lett, 1992-től az egyháztörténet professzora. Doktori disszertációját John William Fletcher metodista teológusról írta. 2005-ben választották meg püspöknek, püspöki szolgálatát Heinrich Bolleter utódjaként 2006. május 1-én kezdte meg. Püspöki kerületéhez 16 európai és afrikai ország tartozik (többek között Franciaország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Algéria, Tunézia), amelyekben 20 nyelven beszélnek. 2013-ban a Martin Methodist College (Pulaski, Tennessee) Elnöki Medállal (President's Medaillon) tüntette ki püspöki és teológus-képzési tevékenységeiért. Nős, négy gyermek apja. Felesége Heidi Albrecht. Kiemelkedő egyházvezetői szolgálata Magyarországon mindenekelőtt az újabb lelkésznemzedékek egyházi munkába állításában mutatkozik meg, akik számára egy európai képzési programot is létrehozott, E-Akadémia (E-Academy) címmel. Püspöki munkájában különös érzékenységet tanúsít a rászorulók, hátrányos helyzetűek és romák felé, akikért nemzetközi kapcsolatain keresztül is sokat tett. Többek között neki is köszönhető, hogy hazánk első roma temploma megépülhetett, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolcán. 

Dr. Patrick Philipp Streiff a Lovagkereszt kitüntetést az új lelkésznemzedék egyházi szolgálatba állítását és képzését, valamint a rászorulók, hátrányos helyzetűek megsegítését és a roma közösséghez tartozók társadalmi integrációját szolgáló tevékenysége elismeréseként kapta. Püspök úr többször is köszönetét és háláját fejezte ki a kitüntetésért, hangsúlyozva, hogy a Magyar Kormány folyamatos és rendkívüli erőfeszítéseket tesz a hátrányos helyzetűek és a roma közösségek megsegítése érdekében.

A kitüntetésátadáson részt vett Püspök úr asszisztense, Urs Schweizer, valamint a Nagykövetség részéről Bányai Zsuzsanna külgazdasági attasé és Dr. Orbán Zsolt konzul is.

Dr. Patrick Philipp Streiff köszönőlevele angol és német nyelven.